Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-12
6 "Két éve húzódó nemzetközi botrány" - minősíti az állapotot a liberális lap, amely szerint "egy üres nagykövetség a diplomácia jelrendszerében úgy értelmezendő, hogy az adott állam politikájával nem értün k egyet". Még egy hónapja sincs, hogy Szlovákiában Ivan Gasparovic gyakorolja az államfői jogokat, de máris kiderült, hogy nem mutat hajlandóságot a budapesti posztra jelölt Frantisek Devínsky kinevezésére. Jóllehet az elnöki iroda ezt nem indokolja, ú gy tudni, hogy Gasparovic hazafiasabb érzelmű szlovákot látna szívesebben a budapesti székben. Gasparovic magatartását a SME szerzője, Peter Schutz úgy értelmezi, hogy három héttel a kinevezése után olyat tett, amire "híresnevezetes elődei sem vállalkozta k: hadat üzent a kormánynak". A pozsonyi Új Szóban Tóth Mihály kommentálja az elnök magatartását és arra utal, hogy a jelöltek sorából már korábban többen kibuktak, ami egy "kissé cinikus szlovák politikus" szerint azért történhetett, mert a jelöltek t udtak magyarul. Megjegyzi, hogy "nemzetibb szlovák körökben a magyarul nemtudás a jólneveltség egyik kritériuma". A szerző - több szlovák laphoz hasonlóan - felveti: vajon nem arról lehete szó, hogy a szélsőségesen nacionalista, parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) két frontembere, a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota és Anna Malíková "ben yújtották a számlát" Gasparovicnak, amiért támogatásukkal besegítették őt az államfői székbe. Ján Slotáról, Zsolna (Zilina) polgármesteréről tudni érdemes: ő volt az, aki egy lakossági fórumon arra buzdította hallgatóságát, hogy "üljetek tankokra és ro mboljuk le a földig Budapestet". A Národná Obroda szerint Gasparovic a kinevezés elutasításával érthetően megüzente a kormánykoalíciónak, hogy "az udvariassági fegyverszünet véget ért." Döntése egyszersmind jelzi: ha az államfő úgy akarja, a jövőben ha sonló módon minden diplomata és minden miniszter kinevezését elutasíthatja. A lap emlékeztet rá, hogy az elnök jó viszonyt tart fenn a hazafias ellenzéki erőkkel és ezt jelezte is, amikor arról beszélt, hogy Budapestre hazafiasabb szlovákot kell küldeni. "A Komensky Egyetem volt rektorát, Frantisek Devínskyt Gasparovic állítólag nem találja eléggé nemzetinek. Ki volna hát a jobb tanítvány? Malíková? Slota? Már maga az ötlet is megdöbbentő, miszerint valahová olyan nagykövetet kell küldeni, aki a fogadó országgal szemben eleve gyanakvó, mi több, ellenséges magatartást tanúsít. Azért a diplomáciai kapcsolatokat talán mégsem így építik" - jegyzi meg a lap. Márius Kopcsay, a Národna Obroda hírmagyarázója emlékeztet rá, hogy az egykori - később elhagyott - pártvezérével, Vladimír Meciarral és a jelenlegi kormány külügyminiszterével, Eduard Kukannal szemben az államfői posztért sikeresen megküzdő Ivan Gasparovicot sokan "a kisebbik rossznak" tekintették, pedig Kukan aligha követett volna el ekkora diplomác iai ballépést. Szemére veti a Magyar Koalíció Pártjának (MKP), hogy az elnökválasztáskor nem - a magyar kedvezménytörvényt kedvezőtlenül kezelő - Kukant, hanem az esélytelen kereszténydemokrata jelöltet, Frantisek Mikloskót támogatta, és ily módon, ha közv etve is, de a "nemzeti és szociális" érzelmű Gasparovicot segítette. Tette ezt azért, hogy a kiszorítsa a rivális Kukant, azon az áron is, ha a végeredmény az MKP és választói szempontjából "rossz, vagy akár a legrosszabb lesz" - fejezi be kommentárját a N árodná Obroda. vissza +++ kit/kes 10.13 LMT 090704 4276 BP0217 4 230 MTIk1053 Tom Lantos a vajdasági magyarok védelmében erélyes intézkedésekre szólította fel a szerb kormányt kod: BELP/KULP fk: US/RM ld: New York, Budapest, 2004. július 9., péntek (MTI) - Tom Lantos amerikai képviselő levélben sürgette Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknél, hogy kormánya tegyen határozott és érdemi intézkedéseket a vajdasági magyarok biztonságának és épségének s zavatolása érdekében - tájékoztatta pénteken az MTIt a New Yorki székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF). Az amerikai törvényhozás Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának rangidős demokrata párti tagját megfogalmazása szerint mélyen felkavarta a Vajdaságban egyre fokozódó magyar- és romaellenes, valamint antiszemita erőszakhullám. Tom Lantos ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a 2003as őszi választások óta Szerbiában és főként a Vajdaságban drámaian megnőtt az etnikai, rasszista és vallási indít tatású erőszakos jelenségek száma. Kiváltképpen aggasztónak tartja, hogy a többségben felgyülemlett