Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-08
6 tesz bizonyos nyugati feltételeknek, hog y igazolja: az ő állama és etnikuma lehet a Nyugat legjobb szövetségese, szemben a többiekkel. 2. A belpolitikában egyfajta „modernizált” nacionalizmust folytat, amely a többi etnikum csöndes ki- vagy visszaszorítására irányul, de nem feltűnő. 3. Igyekszik politikaibefektetői szövetségeseket szerezni, kihasználva Amerika, Európa, Oroszország és Törökország, valamint az európaiak egymás közötti versengését. Tehát továbbra sem tudni, hogy mekkora lesz Szerbia, visszakapjae Koszovót, megszerzie KeletBoszni át, és együtt marade Montenegróval? Ennek megfelelően nem tudni, mekkora lesz a két albán állam (Albánia és Koszovó), s hogy egyesülneke. Ettől függ Macedónia jövője is. Mivel a békés újraosztozkodás belátható ideig lehetetlen, újabb háborús „újraosztá s” pedig eleve reménytelen katasztrófa volna, marad az, amit most éppen Szegeden is erőltetnek: a lassú, de szívós nyugatosítás. Ez egyrészt magának a nacionalista ideológiának a kiszorítását, másrészt a belőle élő, nagyrészt maffiaállamokat üzemeltető ura lkodó rétegek fokozatos, békés reformokkal való megdöntését jelentené. Mindkettő a belső demokratikus erők nyomatékos nyugati (anyagi, katonai és politikai) támogatását föltételezi, amely azonban következetlen és összehangolatlan még ott is, ahol ez valami lyen formában megvan (Bosznia, Koszovó, Macedónia). Ahol nem igazán van nyugati jelenlét (Szerbia, Montenegró és Albánia), ott még több a kérdőjel. Fordulatot a jövő esztendő hozhat. Ha (mint tétován ígérik) az EU átveszi a boszniai békefenntartást, s meg kezdik Koszovó és Montenegró státusának átgondolását, valamint biztosítanak ötmilliárd fejlesztési eurót a térségnek, akkor lassan, visszavisszaesésekkel, de megindulhatnak a reformok. Ha mégsem, akkor a „NyugatBalkán” tovább csúszik a lejtőn, egyre súly osabb gondokat okozva – közvetlenül Magyarországnak is. vissza Djukanovics távozását követeli az ellenzék Népszabadság • 2004. június 8. • Szerző: Szabó József Egymást érik az ellenzéki tüntetések Montenegróban, amelyek rés ztvevői Milo Djukanovics kormányfő távozását és rendkívüli parlamenti választás kiírását követelik. A kiszélesedő elégedetlenségi hullámot a Dan ellenzéki lap főszerkesztőjének, Dusko Jovanovicsnak a meggyilkolása váltotta ki. Az utcán agyonlőtt Jovanovics lapja rendszeresen és élesen bírálta a függetlenségpárti podgoricai kormányt; egyes tagjait, így a 2003 januárja óta hivatalban levő miniszterelnököt maffiakapcsolatokkal, cigarettacsempészéssel és leánykereskedelemmel is meggyanúsította. A rendőrség id őközben több gyanúsítottat előállított, és egymillió euró (250 millió forint) vérdíjat tűzött ki a főszerkesztőt május 28án lelövő (bér)gyilkos fejére. Podgorica nyugati szakértők segítségét is kérte, s a tettes felderítésébe már német rendőrök is bekapcs olódtak. Bár a példátlan gyilkosságot elítélték a pártok és a Danban gyakran támadott Djukanovics is, az ellenzék nem hajlandó beszüntetni a május utolsó napjaiban kezdett tiltakozó akcióját. Hét végi közleményükben a tüntetések kiterjesztését és azt ígér ik: addig folytatják, amíg nem teljesülnek követeléseik. Ha a kormányon múlik, a tüntetések még sokáig tartanak. A Djukanovics vezette Szocialisták Demokratikus Pártja ugyanis megüzente: nem foglalkoznak az ellenzéki követelésekkel. Predrag Szekulics párts zóvivő szerint jelenleg „fontosabb dolguk is akad”. A néhai főszerkesztő és lapja azzal is felbosszanthatta a kormányt, hogy élesen szembeszállt a függetlenségi törekvésekkel és a Belgrádban hirdetett közös, szerb – montenegrói államszövetséget támogatta. A z alkotmány értelmében mindkét tagköztársaság 2006ban akár felülvizsgálhatja államjogi státusát, és az önállóság útjára léphetnek. Szerbia ellenzi a különválást, a montenegróiak jó része támogatja a függetlenséget, de a lakosság legalább egyharmada ellenz i azt. Megfigyelők körében felmerült a gyanú, hogy a Dan a szerb titkosszolgálat befolyása alatt áll, amely igyekszik megakadályozni Montenegró önállóságát, azaz különválását Szerbiától. A feltételezés hívei azzal
