Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-25
14 Ezt tartja árulásnak Ioan Rus, aki a PSD jelöl tjeként indult versenybe a kincses város polgármesteri székéért a magyarok szervezetének támogatását élvezve. Rus azonban vesztesen került ki a versenyből, a D.A. jelöltje, Emil Boc győzött. Az RMDSZ már korábban is hangoztatta: az igazi cél az volt, hogy a szélsőségesen nacionalista Gheorghe Funar (aki a NagyRománia Párt - PRM - színeiben uralta tizenkét évig a várost) távozzék posztjáról. Mivel magyarázható az RMDSZnek ez a mostani pálfordulása? - tette fel a kérdést a Szabadság KónyaHamar Sándornak, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökének. A politikus elmondta: a magyar szervezet eredeti tervei szerint külön egyezséget kötött volna a városi és a megyei tanácsban a két nagy román politikai alakulattal, de ezt a változatot mindkét fél mereven elutas ította. A PSD mereven ragaszkodott a megyei együttműködéshez, viszont nem tudta volna biztosítani az RMDSZnek a kolozsvári alpolgármesteri tisztséget. A D.A. szövetség kényszerhelyzetben kereste meg az RMDSZt, mert nem akart a szélsőségesen nacionalista PRMvel együttműködni. Ugyanakkor a D.A. közölte: ha az RMDSZ nem támogatja az ellenzéki szövetséget, akkor ez utóbbi arra kényszerül majd, hogy mégis csak a nacionalista párt frakciójával szövetkezzen. Az RMDSZ sem a kormánypártot, sem a D.A. szövetséget nem akarta a PRM karjaiba lökni - mondta KónyaHamar. Nem szavazta meg a romániai régiófejlesztési törvényt csütörtökön a bukaresti parlament képviselőházában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója, mert véleménye szerint a jogszabály táv ol áll az Európai Unió (EU) elvárásaitól, s nem tükrözi az ország hagyományos régiószerkezetét. vissza Tovább marad a kampánycsend Magyar Hírlap 2004. június 27. Szerző: Joó Hajnalka Eltérőe n vélekednek a politológusok a kampánycsend esetleges eltörléséről, a politikusok viszont meglepő módon ragaszkodnak a voksolás előtti nyugalomhoz. A 15 éves "intézmény" megszüntetése elméletben már évekkel ezelőtt felmerült, egyelőre azonban úgy tűnik, mé gis megmarad a gyakorlatban. A kampánycsend eltörléséről évek óta zajló vita ellenére sem valószínű, hogy 2006ban mentesül a sajtó a kényszerű némasági fogadalom alól. Bár a politológusok jó része, sőt maga az Országos Választási Bizottság (OVB) elnök e is értelmetlennek tartja a fenntartását, a parlamenti pártok politikusai – úgy tűnik – ragaszkodnak a tizenöt éves gyakorlathoz. Ficzere Lajos, az OVB elnöke először a 2002es országgyűlési választások után javasolta az Országgyűlésnek a kampánycsend me gszüntetését, majd miután a parlament nem foglalkozott az üggyel, az európai parlamenti választások után nemrég ismét felvetette ezt. Míg azonban két évvel ezelőtt az új kommunikációs csatornák térhódítására, a szabályok betarthatatlanságára hivatkozva fog lalt állást a tilalom feloldása mellett, két hete már a jogszabály felülvizsgálatára, a választási és a médiatörvény összehangolására helyezte a hangsúlyt. A szavazás előtti nap nulla órájától életbe lépő és a voksolás befejeztéig tartó kortesmoratórium m egszüntetéséhez a kétharmados választási törvényt kellene módosítani, kellő politikai akarat híján azonban a felvetések ellenére eddig egyetlen esetben sem jutott el a parlament. A lapunk által megkérdezett pártvezetők – úgy látjuk – ragaszkodnak az egyna pos némasághoz, igaz, a változtatástól sem határolódtak el végérvényesen. Bár a kampánycsend eltörlése egyértelműen a nagyobb mozgósítóerővel bíró pártoknak – a legutóbbi tapasztalat szerint tehát a Fidesznek – kedvezne, a mostani rendszer megszüntetését az ellenzéki párt szóvivője sem tartaná helyesnek. Az EPvoksoláson győztes pártban Révész Máriusz elmondása szerint annak ellenére sem merült fel az eltörlés gondolata, hogy az számos előnnyel járna a mozgósításból jól vizsgázott szervezetnek. A szóvivő lapunknak elmondta: veszélyesnek tartja a végsőkig tartó agitálást, az eldurvult kampányt, így ugyanis végképp nem lehetne féken tartani az indulatokat. Hasonlóképp ellenzik a változtatást a két kisebb parlamenti párt politikusai is. Kuncze Gábor SZDSZel nök és Herényi Károly MDFfrakcióvezető egyaránt úgy látja: a választókra és a politikusokra is "ráfér" a választás előtti rövid nyugalom. A parlamenti pártok közül az MSZP tűnik a legnyitottabbnak a korlátozás
