Reggeli Sajtófigyelő, 2004. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-06-01
11 kérdéseink és helyzetünk automatikus megoldását. Ezt annál is inkább mondhatjuk, mert az Európai Uniónak közismerten nincs önálló kisebbségvédelmi politikája és intézményrendszere. Általában az Európa tanácsi jogelemeket és normákat alkalmazzák a kisebbség i kérdésekben (a jobbik esetben). Fel is hívták a figyelmet magas rangú uniós politikusok, hogy ha egyesek rendezetlen kisebbségi helyzetet visznek magukkal az unióba, utána már semmilyen eszköze nem marad az uniónak a számonkérésre. Ebbôl a meggondolásból indítottuk útjára tavaly az autonómia mozgalmat. Arra törekedtünk, hogy ne hagyjuk Romániát úgy csatlakozni Európához, hogy közben elemi kisebbségpolitikai követeléseknek sem tesz eleget, és a modellértékû kisebbségpolitikának hazudott kirakatával siker ül az EU által támasztott követelményeknek megfelelnie. Amire gondoltunk, az beigazolódott. Látnivaló például a Magyar Polgári Szövetséggel kapcsolatos Európa parlamenti és Európa tanácsi intervencióból, hogy Románia nem szent és sérthetetlen, tehát ha elj ut a magyarság politikai üzenete az illetékes európai fórumokhoz, akkor azokat komolyan lehet venni és ezáltal újabb demokrácia deficitrôl tesz tanúságot, és megnehezedik Romániának az integrációs felvétele. Azon kell lennünk, hogy javunkra fordítsuk az in tegráció feltételrendszerét, a kisebbségpolitikai követelményeit. Közismert, hogy a kisebbségpolitikai fejezetet már lezárta Románia az integrációs tárgyalások rendjén, viszont hátra van még az eurorégiós problémakörnek a fejezete. Az autonómia, mint reg ionális kérdés ebben a fejezetben talán jól érvényesíthetô, hogyha kialakul az az erdélyi összmagyar politikai egység, amely kellô súllyal tudja képviselni ezt az ügyet, sôt ha magunk mellé tudjuk állítani az anyaországot is. — Közvéleménykutatási adatok szerint a Fidesznek minden esélye megvan arra, hogy az európai parlamenti választások magyarországi gyôzteseként képviselhesse az országot Brüsszelben. Jelenthete ez lényeges elôrelépést az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek a megvalósításához? — Tudomásom szerint az Európai Néppárt a legtekintélyesebb és a legszámosabb Európa parlamenti frakció, tehát ez már önmagában sokat jelent. A választásokat megelôzôen is Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnöke. Fokozottabb mértékben elvárható tehát a hat áron túli magyarság ügyének a felértékelése, hogyha a mai magyar ellenzék gyôztesen kerül ki a közelgô választásokból. Véleményem szerint már eddig is jól mûködött ez a szövetség: ott van például Andreas Gross, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének a k épviselôje, aki autonómiaügyben állt mellénk, aki több képviselôtársával eleven figyelmet szentel nekünk. Én nem is annyira a magyarországi ellenzéki pártok oldaláról, hanem az RMDSZnek a román hatalommal cinkos magatartását okolom amiatt, hogy a magyar ügy nem bontakozott ki. Miért kellett Andreas Grossnak megtenni azt, amit megtehetett volna Frunda György. Ma olvasom, hogy a Maros megyei RMDSZszenátor szerint a román parlament nyitottabb a kisebbségi kérdések iránt, mint a magyar országgyûlés, mert a magyarországiban a kisebbségeknek nincsenek képviselôi, miközben Romániában ez adva van. Hogyha Frunda György ennyire leplezetlen módon kampányol a román kisebbségpolitikának, azelôtt pedig Brüsszelben járt jószolgálati úton, hogy Emma Nicholson és társai által Romániával szemben támasztott integrációs kifogásokat semlegesítse, akkor összetéveszti a magyar érdekképviseletet a román érdekképviselettel. Ezek után mit várjunk Szájer Józseftôl vagy pedig Németh Zsolttól Brüsszelben vagy Strasszburgban. — Töb bször elhangzott, hogy az autonómia ügye csak akkor lehet sikeres, ha erdélyi magyar egységet lehet teremteni köréje. Milyen esélyt lát erre a közeljövôben? — Az egység felemelô pillanata volt a Kolozsvári Nyilatkozat, az 1996os elsô magyar csúcstalálko zó budapesti közös nyilatkozata, amely valamennyi magyar országgyûlési pártot és határon túli magyar szervezetet egységbe tömörített. Én azt gondolom, hogy az autonómia körüli elvi egyetértés nem nagyon kérdôjelezhetô meg. Az RMDSZ egyre inkább fordít a fr azeológiáján, és elvben támogatni látszik az autonómiát. Kovács Lászlónak is voltak autonómiát támogató kijelentései. Ez már jó kiindulási pont magasabb szintû egység megteremtése irányába. A státustörvény körül már ki tudott alakulni egy kényszeredett öss zmagyar konszezus, így el tudom képzelni, hogy a politikai körülmények egykét éven belüli változása esetén az erôviszonyok egy hasonló helyzet alakuljon ki. Erkölcsi imperátivusszá kellene tennünk az autonómiát, és az alulról jövô támogatottságával tudnán k ezt a legmeggyôzôbben tenni. vissza
