Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-27
14 Parlamentben sokkal élénkebb a civil szervezetek tevékenysége, és az ülések előre ismert menetrendje k iszámíthatóvá és lobbiképessé teszi a parlame n tet. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szintén a civil szervezetek erősödésének szü kségességéről b e szélt, a szabad demokrata SzentIványi István, az integrációs bizottság elnöke pedig azt hangs ú lyozta, hogy az unió bővítésében a liberális frakció volt a legelkötelezettebb.vissza Veszélyben a demokratikus elvek Az elmúlt ötven évbe n sosem tapasztalt erejű támadás indult meg az emberi jogok ellen tavaly – áll az Am- nesty International jelentésében. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint nemcsak a terrorizmus feny e getése nőtt a múlt évben, de sok ország az ez ellen folytatott harcra hi vatkozva súlyosan korlátozza álla m polgárai jogait is. A jelentés több témát érintve bírálja Magyarországot. Roma gettó Kerepesen. Magyarországon nem csökkent a romákkal szembeni diszkrimináció – áll az Am- nesty International éves jelentésében - fotó: H egedûs Márta Aggasztó tendenciák indultak meg vagy folytatódtak tavaly a világban – fogalmazott Irene Khan, az Amnesty International főtitkára, a szervezet tegnap kiadott éves jelentését kommentálva. Me g szaporodtak ugyanis a különböző fegyveres csoportok támadásai a ci vil lakosság, valamint a ne m zetközi szervezetek (ENSZ, Vöröskereszt) munkatársai elleni. Elég csak a világszervezet bagdadi irodáját romba döntő, 2003. augusztus 19ei merényletre gondolni, amely után az ENSZ felfüggesztette iraki tevékenységét. A jelentés szerint tavaly 34 országban – többek között Mac e dóniában, Szerbia és Montenegróban, NagyBritanniában – követtek el erőszakos cselekményeket ilyen csoportok. "Sorozatos támadások indultak az emberi jogok ellen" – mondta tegnap az Amnesty International ma gya rországi szervezetének vezetője is. Fodor Márk szerint míg több nagyhatalom az Egyesült Államok vezet é sével tavaly a tömegpusztító fegyverek jelentette veszélyre hivatkozva háborút indított Irakban, addig senki nem foglalkozik valóban embertömegek halál át és szenvedését okozó konfliktusokkal. Példaként említette a Kolumbiában régóta tartó gerillaharcot, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szudánban folyó etn ikai tisztogatást vagy az orosz hadsereg brutális fell é pését a csecsenföldi polgári lakosság e llen. Emellett virágzik a kézifegyverek piaca, és hiába az egyes államok szigorú szabályozása, e fegyverek nagyon gya kran háborús övezetekben kötnek ki. Ennek eredményeképpen a világon mind en percben lelőnek valakit. Egy másik aggasztó jelenség, hogy a terrorizmus elleni harc ürügyén a még az évtizedes demokratikus h agyományokkal bíró nagyhatalmak is "folyamatosan háttérbe szorítják és sértik azon ne m zetközi jogi elveket és megoldási lehető ségeket, amelyek védelmet tudnának nyújtani az ilyen támadásokkal szemben" – foga lmazott Irene Khan. Szerinte elég megemlíteni, hogy Albániától Ukrajnáig szinte mindegyik európai orszá gban, köztük olyan emberi jogi "mintaállamokban" is, mint Svédország vag y Svájc, előfordult tavaly kínzás és kegyetlen bánásmód a hatóságok részéről. Rendőri brutalitás és rácsos ágy: maradtak a problémák Magyarországon Tavaly – mint korábban is – a romákat ért diszkriminatív lépések, a menedékkérők sérelmére elk ö vetett jo gsértések, valamint az elmeszociális otthonokban alkalmazott rácsos ágyak jelentették a legnagyobb pro blémát Magyarországon az Amnesty International szerint. A szervezet jelentésének Magyarországra vona tkozó része a valkói roma ügyet (amikor egy rendőr feg yverrel fenyegetett meg romákat, köztük egy 12 éves kislányt), valamint az egri kórházban történt szegregációt (m e lyet a kórház vezetése jogerősen cáfolt) említi. Az AI a valkói és a gyöngyösi ügyben (utóbbi ese t ben egy kórházban vertek meg romákat rendőrö k) levelet küldött Polt Péter legfőbb ügyésznek, de nem kapott választ. Az ORFK honlapján közzétett körözésekben néhány gyanúsítottról azt írják, a „romákhoz hasonlóan beszélnek, ami jele annak, hogy iskolázatlan emb erek”. Ugyanakkor pozit í vum, hogy törvén yi szabályozás készült a nők elleni erőszak szankcionálásáról. A jelentésre az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivője, Garamvölgyi László az MTInek úgy reagált: a rendőrségen semmivel nem nagyobb az előítélet, mint a társadalomban. Szerinte az idézett mo ndat valóban megjelent a rendőrségi honlapon egy két évvel ezelőtti körözésben, de ombudsmani megkeresésre már r é- gebben levették. vissza Kósa András
