Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-03
13 hiszen ezáltal a Nyugat szomszédságába kerül, de a magyarországi románok számára is, akik mostantól uniós állampolgárokká válnak. A miniszter szerint az utóbbi eszte ndők a románmagyar viszonyban paradigmaváltást hoztak, Románia és Magyarország jogilag is szövetséges a NATOban, s így közösen járulhatnak hozzá a térség stabilitásának és biztonságának a megerősítéséhez. Magyarország tartós és lényegi támogatást ad ott Románia felkészüléséhez a NATOcsatlakozáshoz, és továbbra is szilárdan segíti Romániát az európai integrációban, abban, hogy 2004ig Románia befejezze az uniós csatlakozási tárgyalásokat, 2005ben aláírja a csatlakozási szerződést, 2007ben pedig tagg á váljon. "Magunk mögött hagytuk a történelemkönyvek logikáját, beléptünk a harmadik évezred logikájába, abba a korszakba, amelyben az európai nemzetek egyre inkább a sokrétű integráció folyamatának a részesei, s amelyben a globalizáció követelményei szükségessé teszik az egymásra utaltságot" állapította meg Mircea Geoana. A románmagyar megbékélés akárcsak a francianémet megbékélés visszafordíthatatlan történelmi folyamat, amely a kollektív tudatban is visszatükröződik fűzte hozzá a nyilatkozó, aki szerint a romániai magyar és a magyarországi román kisebbség szilárd hidat alkot a két nép között. Románia úgy tekint a románmagyar határra, mint az unió belső határára szögezte le a külügyminiszter, emlékeztetve, hogy a két ország közös érintkez ési és közös határellenőrzési pontokat hoz létre. "Eltökéltek vagyunk abban, hogy Bukarest és Budapest között javítsuk az infrastrukturális összeköttetést, tényleges hidakat alkotva Európa irányába" tette hozzá. vissza ++ + kpl/kpg/kgf 17.06 LMT 010504 2965 BP0281 2 130 MTIb2024 Szili Katalin: eljött az idő, hogy szabadon dolgozhassunk jövőnkért kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. május 1., szombat (MTI) - A csatlakozással eljött az idő, hogy végre ne va lami ellen, hanem szabadon dolgozhassunk valamiért, és ezt a valamit úgy hívják: a múltban gyökerező, a jelenben fogant európai magyar jövő - mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton a Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából rendez ett díszelőadáson, a Magyar Álalmi Operaházban. "Mi olyan Európát akarunk, amelynek erkölcsi alapzata szilárd, s amely az ember felelősségérzetét állítja értékeinek középpontjába" - hangsúlyozta Szili Katalin. Kijelentette, Magyarország nem most lé p be a civilizációs és kulturális értelemben vett Európába, de május elsejétől Európa legerősebb és legreprezentatívabb tömörülésének a tagja. A parlament elnöke május elsejét a beteljesülés és a kezdet napjaként említette, hiszen az Európai Unió, a vá ltozó világhoz alkalmazkodva, maga is változni kényszerül. "Helyt kell állnia a világpiaci versenyben, meg kell őriznie, sőt továbbfejlesztenie sajátosságait, egyenrangú viszonyt teremtenie a régebbi és az új tagországok közt, fenntartva a reményt azok számára is, akik ma még nem tagjai az uniónak, de azért ugyanúgy európaiak és hozzánk tartoznak" - mondta Szili Katalin. A házelnök után Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke olvasta fel ünnepi köszöntőjét, amelyben kiemelte , a magyar EUcsatlakozás "a határon túli magyarságnak hatalmas esély". Hozzátette, hogy a magyar EUtagság ugyanakkor nagy kihívás: "néhány évig mindenképpen összehangolt stratégiára lesz szükség ahhoz, hogy a szomszédos országok magyar közösségeit sz ülőföldjükön segítsük munkához, megélhetéshez, méltó emberi léthez". "Ehhez viszont mostantól sokkal hatékonyabb eszközei lesznek Magyarországnak a politikában és a gazdaságban" - fűzte hozzá. "A mi esélyeinket is megnöveli Magyarország csatlakozás a, hiszen a magyar nemzet ma nagyobb részt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni" - közölte az RMDSZ elnöke. Markó Béla azt mondta: személy szerint is alig várja, hogy eltűnjön "legcsúnyább szószerkezet ünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar".
