Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-01
10 Magyar Közgazdászok Társasága, illetve az Erdélyi Múzeum Egyesület. Tanácskozásra invitálta őket annak érdekében, hogy közösen határ ozzák meg a következő négy év prioritásait. Markó közölte: a tárgyalásokon a szövetség jövőjéről is szó lesz, s minél konkrétabb programot szeretnének kidolgozni a parlamenti választásokra. Úgy tűnik egyetlen szempontból hasznos volt az autonómiatervezetr ől tartott parlamenti szavazás: valamennyi magyar képviselő egy álláspontra helyezkedve az autonómiatervezet szakbizottsági javaslatra történő elvetése ellen szavazott. Az RMDSZ képviselői ezzel jelezték, hogy az autonómiát a szövetség is fontosnak tartja, csupán megvalósítását látja eltérően. Nem lepett meg tulajdonképpen senkit Romániában az a tény, hogy a képviselőház elutasította az etnikai alapú székely autonómia jóváhagyását. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által januárban véglegesített tervezetről u gyanis már akkor kiderült, hogy sem a jog, sem pedig a közigazgatási követelmények szempontjából nem sikeredett remekműnek. Sőt, a törvénytervezet annyira „professzionális” volt, hogy abban az alkotmány által meghatározott országnév (Románia) helyett Román Köztársaság állt. Az SZNT sem gondolta komolyan, hogy autonómiastatútumára Bukarest rábólint, s nem is ez volt a fő célja. A tanács mindenképp sikert ért el azáltal, hogy tervezetére Romániában és külföldön felfigyeltek, s hogy a román törvényhozásnak az erdélyi magyar autonómia kérdéséről kellett vitáznia. Miután pedig az autonómiát elutasították, szabad a nemzeti tanácsosok útja: be lehet mindenféle nemzetközi fórumon panaszolni Romániát. Az első ilyen fórumra ma és holnap az erdélyi Szovátán kerül sor . Tőkés László püspök mond megnyitóbeszédet; svájci, déltiroli, katalóniai, finn, skót és magyar autonómiaszakértők pedig elmagyarázzák, hogy miért jó és fontos az önrendelkezés. Az autonómiát az SZNT azért tűzte zászlajára, hogy az ezáltal gerjesztett politikai hullámokon, a nemzeti tanácsok hátterében, az érdekeltek minél könynyebben megszervezhessék a Fideszmintára alakult Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ), az RMDSZ erdélyi ellenszervezetét, amely a választásokon az RMDSZ ellen indul. vissza A vajdasági magyarok is félnek NSZ • 2004. április 1. • Szerző: Pilcz Nándor Mára bebizonyosodott: a legsötétebb pesszimista jóslatok álltak legközelebb az igazsághoz. A szerb kormány felállásának napjától Szerbia hátramenetbe kapc solva gyorsuló sebességgel tart önnön közelmúltja felé. Az 2003 eleji (sikertelen) elnökválasztás előtt Vojiszlav Kostunica jelenlegi szerb kormányfő nemegyszer szemére vetette a DOS akkor még kormányzó maradékának, hogy együttműködik a 2000ben megbuktato tt rezsim embereivel. Az általa vezetett DSS honatyái tegnap már azt szavazták meg Szlobodan Milosevics szocialistáival és Vojiszlav Seselj radikálisaival együtt, hogy a háborús bűnökkel vádolt hágai szerb foglyokat és azok hozzátartozóit messzemenő támoga tásban kell részesíteni. A vajdasági kisebbségek körében alig csillapodott a legutóbbi koszovói zavargások és az azokat követő szerbiai erőszakhullám gerjesztette nyugtalanság, a szerb kormány legújabb intézkedése nyomán ismét nő a félelem. Ujvidéken egy tévéműsorban azt fejtegették: a vajdasági kisebbségek fenyegetik az itt élő szerbek biztonságát, ezért ne lepődjön meg senki, ha egy szép napon itt is megismétlődnek a vukovári és srebrenicai események. Zentán magyar, Szabadkán horvát sírokat gyaláztak m eg ismét, Csókán azt írták a falra: Magyarok, irány haza! A bácskai Péterrévén és Óbecsén Seseljt éltető falfirkák, Újvidéken a helyi magyar színház betört ablakai, a Dunaparti Palánkán a megrongált szlovák művelődési ház és evangélikus templom, Szabadkán a magyar diákok rendszeres bántalmazása okkal fokozza a tartományban élő kisebbségiek félelmét. Most már nemcsak a horvátokét és magyarokét, de a szlovákokét, ruszinokét és románokét is.
