Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-05
13 ld: Budapest, 2004. április 3., szombat (MTI) - A Magyarországnak nyújtandó európai uniós támogatásokból jut majd a határ menti és a határon átnyúló együttműködési projektekre is, amelyek ily módon hozzájárulhatnak az erdélyi magyarság gazdasági felemelk edéséhez is - hangoztatta Balázs Péter, Magyarország kijelölt EUbiztosa szombaton Nagyváradon. A magyar EUnagykövet Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének meghívására látogatott Nagyváradra. Itt Szatmári Tibor, az RMDS Z szövetségi elnökének külpolitikai tanácsosa fogadta. Balázs Péter RMDSZpolitikusokkal, önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel találkozott. A májustól magyar EUbiztosként a regionális fejlesztéssel foglalkozó Balázs Péter a találkozón isme rtette a Magyarország EUcsatlakozása nyomán adódó új lehetőségeket a határ menti együttműködés terén. Kifejtette, miként járulhat hozzá Magyarország uniós tagsága a romániai magyarság helyzetének javításához, valamint Románia mielőbbi csatlakozásához. A találkozón áttekintett kérdésekről szólva Balázs Péter az MTInek elmondta: az elkövetkezőkben Magyarország a viszonylag szűkebb előcsatlakozási pénzekről átválthat az uniós támogatásokra. Ezekből a pénzekből jut majd határ menti és a határon átnyúló pr ojektekre is. A találkozón ilyen, a határ menti és a határon átnyúló együttműködés keretébe illeszthető konkrét elképzelésekről esett szó. EUtagként ugyanis Magyarország sok mindent fog tudni tenni az EUösszegek felhasználásával. EUtagsága révén ol yan vonzóvá tud válni Románia számára, mint amilyen vonzó volt eddig Ausztria Magyarország számára. Vagyis a magyar oldalon HajdúBihar megye egyfajta "Burgenland" lehet a romániai Bihar megye és általában Románia számára. A magyar EUnagykövet hangoz tatta: a jó régióközi együttműködésnek fontos feltétele a jó minőségű infrastruktúra - a határátkelőktől a közlekedési hálózatig. A határ menti együttműködés akkor virágzik, ha gyorsan és könnyen tudnak átkelni a határ két oldalán élők - hangsúlyozta. Ebben az összefüggésben szólt a találkozón Balázs Péter arról, hogy román EUnagykövet társával együtt azon dolgoznak, hogy Brüsszelben megértessék az északerdélyi autópálya megépítésének fontosságát s azt, hogy a Nagylakon áthaladó európai autópálya mell ett szükség van az északerdélyi autópályára is. Nagyváradi benyomásairól Balázs Péter elmondta: román oldalon nagy izgalom előzi meg a május 1. utáni változást. Tartanak attól, hogy a határok nemcsak összekötnek, hanem el is választanak majd határ men ti régiókat. Másrészről reménnyel tekintenek a várható gazdasági élénkülés elé, ami hatással lesz az itteni határrégióra is - mondta a kijelölt magyar EUbiztos. vissza +++ kgf/kmg/krg 16.36 LMT 030404 3142 BP0004 4 230 MTIk1005 Szlovénok népszavazáson elutasították egy kisebbségi csoport jogainak helyreállítását kod: nemzetiség/BELP fk: SI ld: Ljubljana, 2004. április 5., hétfő (MTI/Reuters) - Elutasította az urnák elé járult szlovén polgárok többsége a va sárnapi népszavazáson a balkáni háború idején alapvető jogaiktól megfosztott horvátok, szerbek és bosnyákok jogainak helyreállítását. A referendumon mintegy 18 ezer olyan ember jogainak helyreállításáról kellett dönteni, akiket töröltek a lakossági nyi lvántartásból 1992ben, egy évvel azután, hogy Szlovénia kinyilvánította függetlenségét. A központi választási bizottság által közzétett nem hivatalos eredmények szerint a választásra jogosultak 31,45 százaléka szavazott, s több mint 94 százalékuk elut asította az említett jogok helyreállítására vonatkozó - a szlovén parlament által februárban elfogadott - törvényt. Szlovénia függetlenségének deklarálásakor a szlovén származásúak automatikusan szlovén állampolgársághoz jutottak, a kisebbségieknek - többnyire horvátoknak, szerbeknek és bosnyákoknak - viszont hivatalos kérvényt kellett benyújtaniuk. Azokat, akik ezt egy éven belül nem tették meg, törölték a lakossági nyilvántartásból, megfosztva őket alapvető jogaiktól, így egyebek között a nyugdíjellá tástól, továbbá a különböző egészségügyi juttatásoktól. Egy évvel ezelőtt a szlovén alkotmánybíróság elrendelte az állampolgárság és az ezzel járó jogok helyreállítását, gyakorlatilag azonban semmi változás nem történt a bürokrácia, valamint a nacional ista erők hátráltató akciói miatt. A vasárnapi népszavazást is a nacionalisták kezdeményezték, tartva attól, hogy a jogfosztottak kártalanítása túl nagy anyagi terhet ró az országra. vissza
