Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-05
6 Cikkek: BP0169 4 230 MTIk1036 Az autonómia és a román nemzetállam a szovátafürdői konferencián kod: BELP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Szovátafürdő, 2004. április 2., péntek (MTI) - Az autonómia a XXI. század Európájáról szól, amelyben a nemzeti közösségek egyenrangú közösségekké válnak az unióban - hangoztatta pénteki előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a szovátafürdői autonómiaügyi értekezlet második napján. Az Erdélyi Magyar Nemzet i Tanács (EMNT) által a ProMinoritate Alapítvány támogatásával rendezett konferencián a magyar ellenzéki politikus megállapította: a magyarság a Kárpátmedencei népek között folyó "fennmaradási" versenyben nem áll jól, demográfiai pozíciói romlanak, nyelv területe zsugorodik. Németh Zsolt szerint el kell érni, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén maradjon. Az előadó elemezte azt a háromféle stratégiát, amely a rendszerváltás óta eltelt másfél évtizedben "termelődött ki" a magyar politikai közgondolkodásban. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt - mondt a Németh Zsolt. A Medgyessykormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudjae támogatni őket szülőföldjükön. A kettős állampolgársággal kapcsolatban h atásvizsgálat, szociológiai felmérés nem áll rendelkezésre - folytatta a politikus, aki szerint megjósolható, hogy a kettős állampolgárság felgyorsítaná a határon túli magyarság áttelepedését az anyaországba. A kettős állampolgárság igénye - bár elméletile g összeegyeztethető az önrendelkezés elvével - a gyakorlatban ellentmondhat az autonómiatörekvéseknek. A nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia - fejtette ki a továbbiakban a politikus, emlékeztetve arra: a z Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői kijelentették, hogy gyakorlati megvalósítását a román kormánnyal való tárgyalások révén, azaz kizárólag békés úton képzelik el. Németh Zsolt emlékeztetett arra, hogy az autonómiákat illetően az európai gyakorlat jóval előbbre jár mint az európai jog. Az autonómia hozzájárul a stabilitáshoz, hiszen a társadalmi egyensúly akkor biztosítható, ha a kisebbség is jól érzi magát saját helyzetében. Németh Zsolt felidézte, ho gy számos román politikus - így Mircea Geoana külügyminiszter is azt mondta: az autonómia XIX. századi, befelé forduló és szegénységet konzerváló intézmény. Németh Zsolt szerint azonban mindez a nemzetállam jellemzője. Az autonómia a XXI. század Európájáró l szól, amelyben a nemzeti típusú közösségek egyenrangú közösségekké válnak az unióban. Nem az elzárkózást, hanem a nyitottságot szolgálja. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel - mondta. Nem véletlenül - tette hozzá , hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Ezek a modellek mintát jelentenek a magyarság törekvései számára - vélte Enache. Az el lenzéki politikus bírálta a román kormányt, amiért az nem hajtotta végre a közigazgatás reformját, és a kisebbségeket illetően diszkriminatív választási törvényt fogadott el. Szerinte először a regionalizmust kell kialakítani Romániában, s a régiókon belül megteremteni a különböző autonómiaformákat. vissza
