Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-29
22 elmúlt 15 évben negyedmillió romániai magyar hagyta el hazáját. Mádi úgy vélte, a Markó Béla vezette szervezet nem tudott eléggé i ntegratív lenni, ami szerinte annak tudható be, hogy nem képviselte hangsúlyosan eredeti elképzelését, az autonómiát, kapcsolatai pedig eltolódtak a baloldal irányába, mind helyi, mind magyarországi viszonylatban. A Fidesz egyébként mindenféleképpen partne rnek tekinti az RMDSZt, és célja a romániai magyarság boldogulásának előmozdítása - mondta lapunknak Mádi László. vissza Elfogadta a partnerséget a VMSZ Népszava 2004. április 29. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) stratégiai partnerségről szóló megállapodást ír alá a Demokrata Párttal - jelentette be kedden Szabadkán Kasza József, a VMSZ elnöke. Kasza szerint a Demokrata Párt (DS) vezetői élükön Borisz Tadics pártelnökkel tíz napja keresték f el a VMSZt, s tettek javaslatot a stratégiai partnerségre, amit a VMSZ tanácsa keddi ülésen elfogadott. A DS hosszú távú partnerséget és választási együttműködést javasolt minden szinten. vissza Szabadság, árnyakkal - Felavatták az aradi megbékélési parkot Heti Válasz 2004. április 29. Isten adja, hogy minél kevesebben lássanak a kulisszák mögé. Akkor talán lesznek örvendezők is - fogalmazott egy idős úr az aradi Tűzoltó téren két nappal az ünn epség előtt. Nagy árat fizetünk még ezért - kontrázott a másik a kopár terepen, az előző nap ledózerolt házak helyén. Az aradiak még múlt pénteken sem hitték el, hogy végre Isten szabad ege alatt tekinthetik meg Zala György 1890ben közadakozásból felállít ott monumentális Szabadság- szobrát, a tizenhárom aradi vértanú emlékművét, mely 1920 óta előbb eredeti helyén, a Szabadság téren állt bedeszkázva, majd 1925től a várban, s végül 1999től a Minorita templom udvarában, rácsok mögött raboskodott. Alig néhán yan figyelték csak tisztes távolságból a helyi RMDSZaktivisták erőfeszítéseit, hogy méltó leplet készítsenek a diadalmas Hungáriával koronázott szimbolikus alakoknak - Harcrakészség, Áldozatkészség, Ébredő szabadság, Haldokló harcos , valamint a tizenhár om tábornok reliefjének. Az időjárás közbeszólt, a mintegy négyszáz méter vászon a szombati, szinte nyári zivatarban úgy megszívta magát esővízzel, hogy lehetetlen volt a hétszintes talapzat fölé emelni. Le is tettek róla, s belátták, igazuk volt az alku é rtelmében elkészült diadalívmakett román gondozóinak, akik könnyű tüllel borították be a román nemzeti ébredés alakjaival díszített, vasvázra szerelt vásznakat. Nekik nem is volt gondjuk vasárnapig, mikor is ünnepélyesen Megbékélési parkká nyilvánították a román és a magyar politikusok a világ minden bizonnyal legsivárabb terét, ahová még mutatóba sem sikerült egyetlen fát, fűcsomót telepíteni. Talán azért nem, mert az utolsó hetekben is felmerültek bizonyos, előre nem látható akadályok. Patrióta érzelmű ro mán polgárok nyomására 45 fokban el kellett fordítani a szobor hatvantonnányi talapzatát, hogy a két emlékmű szembenézzen egymással. (Mintegy 40 ezer euró volt e művelet költsége.) Térrendezés címen csak a sebtében összetákolt diadalívmakettet és a Szabads ágszobrot összekötő aszfaltcsík készült el, hogy ne a sárban vonuljon fel a politikuscsapat, amelyet román, európai uniós és magyar zászló (a városban egyetlen) fogadott, s a vártnál jóval kevesebb érdeklődő. Hétfőn deszkakerítést húznak fel, s jó ideig senki sem fogja látni a Szabadság- szobrot - állítja az avatás előtt az egyik városi tisztviselő. Akkor nyitják meg majd a nagyközönség előtt, ha elkészül a román emlékmű. Közben fákat ültetnek, füvesítenek. Ha minden rendben lesz, eljön a román miniszter elnök is, aki most nem blamálta magát. A kultuszminisztert küldte el. Hogy miért nem lehetett az avatással várni? Ha kibírtak a magyarok hetvenkilenc évet, miért nem tudtak várni még egy esztendőt, esetleg csak fél évet a gyászos emlékezetű október 6ig? A romániai magyarok sejtik, sőt némelyek tudják is a választ, noha nem szívesen fogalmazzák meg. Markó Béláéknak, vélik, fel kellett mutatniuk valamiféle eredményt a júniusi önkormányzati választások előtt, hogy igazolják az együttműködést a nem túlságosa n népszerű szociáldemokrata párttal. Nastaséék pedig segítettek, hiszen egy román emlékművel farkasszemet néző magyar szobor még mindig kevésbé veszélyes, mint a BabesBolyai Egyetem régóta szorgalmazott magyar karai, nem is beszélve a székelyföldi autonóm iáról, amit Tőkésék