Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-27
10 Az EUjog mindazonáltal elvileg ennél keményebb lépéseket is lehetővé tenne. Az úgynevezett szolidaritási klauzula értelmében bármely tagállam kérheti, hogy a többi tag megtorlásként harminc napon belül vízu mkényszert vezessen be azon harmadik országokkal szemben, amelyek megtagadják a viszonosságot vele szemben a vízummentességet illetően. Mindazonáltal ezen klauzula alkalmazását nem kérte sem Portugália (amely pedig csak a közelmúltban került le az USAban vízumköteles országok listájáról), sem pedig Görögország (amelynek polgáraitól jelenlegi is vízumot kérnek az Atlantióceán túlpartján). Az új tagok közül jelenleg egyedül Szlovénia polgárai élveznek vízummentességet az USAban. Magyarország már 1990 óta vízum nélküli beutazást tesz lehetővé az Egyesült Államok polgárainak, Washington cserébe ingyenesen adja ki a vízumot (más kérdés, hogy a kilencvenes évek közepe óta eljárási díjat kér a hivatalosan továbbra is ingyenes vízum kiállításáért, amely jelenle g – a turistavízum esetében – száz dollár). Hazánk évek óta szorgalmazza minden lehetséges fórumon a vízummentesség megadását, illetve a beutazási feltételek enyhítését; magyar kezdeményezésre vegyes bizottság is felállt ezzel a céllal, és Kovács László kü lügyminiszter amerikai kollégájával folytatott közelmúltbeli tárgyalásain Colin Powell „megértően fogadta” a további könnyítések iránti magyar igényt. A vízummentesség megadásának mindazonáltal egy komplex feltételrendszer teljesítése a feltétele. Ebben bizonyos statisztikai kritériumok is szerepelnek. Így a vízumokkal kapcsolatos visszaéléseknek (például illegális munkavállalás vagy túltartózkodás) is bizonyos szint alatt kell maradnia, a visszautasított vízumkérelmek arányának pedig 3 százaléknál kisebb nek kellene lennie – tájékoztatta lapunkat a budapesti amerikai nagykövetség főkonzulja. Más forrásból származó értesüléseink szerint Magyarország a kritériumok teljesítésétől a visszautasított kérelmek arányát illetően áll a leglátványosabban távol. „Amen nyiben az EU felvetné a vízummentesség kérdést, az USA kormánya a megfelelő időben fog rá válaszolni” – közölte a főkonzul, hozzátéve, nem kíván spekulációkba bocsátkozni az esetleges válasz mibenlétéről. A Financial Times értesülései szerint egyébként a z Európai Bizottságban többeket is aggaszt a szolidaritási klauzula jelenlegi formája a bővítés miatt. Brüsszelben ezért azt fontolgatják, hogy átfogalmazzák a klauzulát és felpuhítják a retorzió alkalmazásának kötelezettségét. (Egyébként már a jelenlegi s zabályozás is felhatalmazza a miniszteri tanácsot, hogy minősített többséggel a retorziók bevezetése ellen döntsön, még ha valamely tagállam kérné is azokat.) Az illetékes bizottsági szóvivőt lapzártáig lapunknak nem sikerült elérnie. vissza Európa hazajött hozzánk – Orbán Viktor és Áder János távollétével tüntetett az uniós szavazáson Népszava 2004. április 27. Ünnepélyes keretek között, elfogadta tegnap az Országgyűlés a csatlakozási szerződés k ihirdetéséről szóló törvényt, és az uniós tagságot üdvözlő politikai nyilatkozatot. Medgyessy Péter miniszterelnök a voksolás után azt mondta: az ország sikeréhez együttműködésre és egységre van szükség. A csatlakozási szerződésre két volt fideszes, jelenl eg független képviselő mondott nemet. A szavazásokon nem vett részt Orbán Viktor volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Áder János frakcióvezető. Jóváhagyta az Országgyűlés a csatlakozási szerződés kihirdetéséről szóló törvényt. A dokumentumot tavaly áp rilisban Athénban a 15 jelenlegi és a tíz leendő tagállam vezetői írták alá az Európai Unió bővítéséről. A képviselők elfogadtak egy politikai nyilatkozatot is, melynek megalkotását március végén Medgyessy Péter kormányfő javasolta. Az egyeztetések után el fogadott négypárti közös nyilatkozat kiemeli, hogy Magyarország új korszakához érkezett. "Az ezer esztendeje Szent István királyunk által alapított európai magyar állam most újra megerősíti szövetségét az Európai Közösséggel" - áll a nyilatkozatban, mely k itér arra, hogy az uniós képviselők az EU parlamentben a nemzeti érdekeket képviselik, és utal 1848 és 1956 örökségére. A dokumentum úgy fogalmaz: "célunk, hogy minden magyar nyugodt szívvel őszintén mondhassa velünk együtt: hazatértünk Európába, Európa ha zajött hozzánk".
