Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-24
12 üveg sört és két mititeit – tudja, olyan parázson sült kolbászt". Ôt nem zavarja a szobor, az pedig kifejezetten tetszik neki, ahogy a magyarok ragaszkodnak a nemzetükhöz. "Akárhova mennek, a Sa nyi az Sanyi marad, a Pityu az Pityu. A románok? Ha látnak két indiános filmet, máris indián neveket adnak a gyerekeknek. Ezek a nacionalisták?" – nevetgél, majd vigyorogva megjegyzi: azért csak jobb lett volna ezt a szobrot kerekekre tenni, mert ha véletl enül Vadim Tudor mégis győz, könnyebb lenne elvinni. A magyarok csak mosolyognak, szerintük az emlékmű vesszőfutása lezárult. A harmincas éveiben járó Higyed Attila már nem is erről, hanem egy másik szobor visszaszerzéséről beszél: Kossuthéról. "Na ne" – retten meg e merészségtől két nyugdíjas, majd megjegyzik: a szintén 1925ben ledöntött szobor amúgy is eltűnt, senki sem tudja, hol lehet. Attila viszont nem tágít, esküdni merne rá: ő bizony ott látta a várban azt is. Az öregek azonban csak rázzák a fe jüket, most nem ezzel kell foglalkozni. Most itt van a Szabadságszobor: hatalmas, gyönyörű, s végre visszakapták. Szoborvariációk egy ötletre Az emlékmûvet először 1890. október 6án avatták. Egy évvel korábban akarták, de a megbízást 1878ban elnyerő Huszár Adolf 1885ben váratlanul elhunyt. Így kapta a kivitelezés feladatát az akkor 27 éves Zala György, aki átvette ugyan Huszár alapgondolatát, de saját vízióját valósította meg. A 84 gránittömbből álló talapzatra elhelyezett, a tizenhárom vértanú tábor nok arcképét ábrázoló dombormû, illetve a mellékcsoportok (Ébredő Szabadság, Harckészség, Áldozatkészség, a Haldokló harcos) fölé így ma Huszár Adolf Hazája helyett Hungária emelkedik, kezében tölgy- és babérkoszorúval. A nôi alak Szent István kardjának ut ánzatára támaszkodik, fején Mátyás fekete seregének sisakja, amelyet Szent Margit koronája vesz körül, testén sodrony páncéling, lovagruháján magyaros motívumok, bal karján Mátyás pajzsa, jobb vállán Árpádra emlékeztető párducbőr. Az emlékiratok szerint az avatóünnepségen, ahol Kossuthnak az emigrációból írt levelét is felolvasták, 25 ezren voltak. vissza Holnap avatják Aradon a Szabadságemlékművet – Medgyessy beszédet mond, Orbán és Nastase távol marad Népszava 2004. áprili s 24. Medgyessy Péter miniszterelnök is beszédet mond az aradi Szabadságemlékmű holnapi avató ünnepségén. A kormány delegációjának tagja lesz még Hiller István kultúrális miniszter és Szabó Vilmos, a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár is. A Fideszt az eseményen Schmitt Pál, a párt alelnöke, valamint Martonyi János volt külügyminiszter képviseli majd, utóbbi a Fidesz közlése szerint beszédet is mond, ezt azonban a rendezvény szervezői cáfolták. Elállt részvételi szándékától az ugyancsak meghívott Orbán Viktor; lapunk úgy tudja, hogy a Fidesz elnöke Medgyessy Péter részvételének nyilvánosságra kerülésekor lépett vissza. Részt vesz az ünnepségen és beszédet is mond majd Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint Markó Béla a Romániai Magyar D emokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője. A román kormány nevében Razvan Theodorescu kulturális miniszter szólal majd fel, Adrian Nastase kormányfő viszont el sem megy az eseményre. Mint ahogy a szervezők tájékoztatása szerint lemondta a részvételét Tőkés Lászl ó református püspök is, így az erdélyi magyar egyházakat Tempfli József, nagyváradi katolikus püspök képviseli majd. Az 184849es szabadságharc 13 vértanújának szentelt aradi Szabadságemlékmű újra felállítását még öt éve javasolta az RMDSZ és az Orbánko rmány. vissza Kizárják az RMDSZ vetélytársát Népszava 2004. április 24. A román választási iroda úgy döntött tegnap, hogy az RMDSZ magyar vetélytársa, a Magyar Polgári Szövetség nem indulhat a nyári helyhatósági választások on. A döntést a hírek szerint az RMDSZ
