Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-23
14 ugyanaz, mint pár nappal ezelőtt a parlamenti választásokról szólónál, vagyis az áttérés a pártlistás szavazásra a közigazgatás, tehát a territoriális egységeknél, jár ási, megyei szinten és a nagyvárosokban. - Ahogy értelmezem a szavait, ez rosszul érinti a magyarokat Kárpátalján. Ez azért van, mert egy tömbben nem lakik annyi magyar, hogy mondjuk magyar képviselőt tudjon bejuttatni bármelyik képviselőtestületbe? - M agyar szervezet nem tud jelöltet állítani, ez a dolog lényege. Tehát a korábbi rendszerben meg lehetett azt tenni, hogy járási, és megyei szinten, például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség indított jelölteket, és ezáltal megmérettethette magát, tis ztázhatta a legitimitását. Most ez a lehetőség, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, mondjuk a beregszászi járásban, vagy Kárpátalja megyében, ahol elegen vagyunk ahhoz, hogy számottevő frakcióra tehetnénk szert, ezt nem tehetjük meg, mert a nem zetiségi szervezetek nem rendelkeznek listaállítási joggal. - Miért nem válnak párttá akkor? - Ukrajnában a párttörvény előírja, hogy valamennyi párt országos párt kell, hogy legyen, vagyis a 27 megye, és megyei jogú város kétharmadában kell szervezette l rendelkezni, és különféle más ilyen előírások is vannak. Ez a variáns nem áll rendelkezésünkre. - Milyen lehetőségek állnak önök előtt, hogy ezt megváltoztassák? - Gyakorlatilag semmilyenek, tehát ez a folyamat, a választási rendszer átszabása egy tág abb folyamat része, aminek a lényege, hogy Ukrajna egész politikai berendezkedését megváltoztatják. Tulajdonképpen Ukrajna politikai térképének és politikai mezőjének a radikális átalakítása folyik az utóbbi időben. Ennek egy ilyen része ez a dolog. - Mi lyen lehetőségeket biztosított a kárpátaljai magyaroknak a választási törvény? - Ezzel a független Ukrajna kikiáltása után tulajdonképpen átöröklődött egy egyéni választói körzetben történő választás, és így alakult ki hagyományosan a 72es számú választó körzet, amely köztudott, itteni néven magyar körzetnek nevezték – mondta Dupka György. Jelenleg Gajdos István a parlamenti képviselő, és egyben az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Ennek annyi a plusza a korábbi képviselőkhöz viszonyítva, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi ügyet nemcsak kárpátaljai ügyként kezeli, rájött arra, hogy a látszatsemlegesség nem vezet sehová, ezért szövetkezett az ukrajnai országosan bejegyzett nemzetiségi szervezetekkel, és így meg is választották annak csúcsvezetőjévé . Sikerült kidolgoznia először Ukrajnában egy olyan törvénytervezetet, ami mögé odaálltak a kárpátaljai magyarok, a ruszinokon kívül a tatárok, németek, lengyelek, románok. - Egyetlen képviselő 450 másik képviselő mellett nem igazán jelentős erő. Mégis, önök mit várnának el? - A kárpátaljai magyarság tömbben él, Magyarországgal határos régióban, azaz az anyaországgal, tehát mindig vannak problémák, mert meg kell jeleníteni a parlamentben, ez úgy gazdasági, mint szociális érdekvédelmi. Nem mindig igaz az, hogy egy fecske nem csinál nyarat, mert voltaképpen Gajdos István mostani parlamenti képviselő tevékenységét vesszük, akkor eddig négy törvénytervezetet nyújtott be, mely mégis a parlament elé került megvitatásra. Tehát ilyen szemszögből nézzük azt, hogy egy képviselő is, ha kellőképpen lobbizni tud, és szövetkezni tud azokkal a pártokkal, amelyeknek a programjában benne van a nemzetiségi kérdés, akkor célt lehet elérni. - Nem tudnának összefogni valamelyik más nemzetiségi szervezettel, és úgy hallatni a hangjukat? - Jelenleg annyira friss ez a dolog, hogy a szövetségünk, tehát az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tanulmányozza a kérdést, hiszen mi is tagjai vagyunk, mint egyetlen országos szinten bejegyzett magyar szervezet. Lehetőségünk van szövetség re lépni az országosan bejegyzett lengyel, német, zsidó, tatár, görög,
