Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-22
11 Jánossy a legfőbb ügyész intézkedését szándékozik kérni, mivel szerinte Persányi „közjogilag érvényes felhatalmazás nélkül kezdte meg tárgyalásait". Hasonló húrokat penget az 1992es elterelés előkészületeit lekicsinylő Hajóssy Adrienne nevével fémjelzett Duna Charta, amely (a Védegylettel közös) múlt heti nyilatkozatában azt állította: a Duna Körjavaslattal szemben „nem kell új medret szabni a folyónak. A szabad lefolyás útjában álló akadályok elhárításával helyreállítható a természetes összeköttetés a főmeder és a mellékágak között." A Duna szintje azonban már évtizedek óta csak árvízkor érte el a mellékágakat, amelyek víz ellátása létkérdés a Szigetköz számára. Ezen a helyzeten még a jogellenesen épült dunacsúni duzzasztó elbontása sem segítene. A Duna - egyébként több mint száz éve mesterségesen kialakított - főmedrében elhelyezendő fenékküszöbökkel a folyó szintje a mellé kágakéra emelhető. Ezt javasolta - a Székelyféle javaslattal összhangban - a Szlovák Tudományos Akadémia zoológiai intézetének kutatója, Mikulás Lisicky is egy mintegy harmincfős tudóscsoport véleményét ismertetve egy múlt heti, a Duna Kör, a német Friedr ich Ebert Stiftung és más szervezetek által rendezett konferencián. „Ezt a kanyargós változatot 2000 óta ismerjük, én azóta támogatom. Nemcsak a vízmennyiség a lényeg, hanem a Duna szintjének s ezáltal a talajvíznek a megemelése is. Ez lehetne a megegyezés alapja" - fejtegette a találkozón Miklós László szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A konszenzus szakmai körökben már olyannyira kialakult, hogy a magyarszlovák határvízi bizottság dunai albizottságában február végén sikerült megegyezni: ápr ilis 20a után a szlovák fél két héten át 200400 köbméterrel több vizet enged át Dunacsúnnál a jelenlegi másodpercenként legfeljebb 600 köbméternél. Ennek az a feltétele, hogy a víz 10 foknál melegebb legyen, a hozam pedig - ami jelenleg 2300 köbméter kör üli - haladja meg a 2500 köbmétert. Ezzel akkor is el lehet árasztani a szigetközi hullámteret - évente akár többször is , amikor valójában nincs is árvíz. Az elöntéssel a természeteshez közeli állapotokat lehet előidézni, a vízszintingadozást tűrő, a táj ra jellemző fajok ismét életre kelthetők, a tájidegenek pedig visszaszoríthatók. A határvízi egyezség szerint 3500 köbméteres dunai hozam fölött ezer köbméternél is nagyobb mennyiséggel a Duna „elhagyott" medrét is átöblítenék. A „nagypolitika" árnyékába n kötött alkuból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a majdani államközi megállapodásról. Azt ugyanis már egyik országban sem csak a helyi érdekeltek alakítják. Ráadásul a szereposztás Pozsonyban más, mint Budapesten. Magyar részről Pers ányi megbízottja vezeti a tárgyalódelegációt, szlovák oldalon viszont nem a megegyezésre hajló Miklós László jelöli ki a kompromisszum határait: a tárgyalási kompetencia kizárólag a Duna 1992es elterelésekor is kormánybiztos Kocingeré. vissza SZABÓ GÁBOR Az SZNT elutasítja Markó párbeszédre vonatkozó javaslatát Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke kedden kijelentette, hogy az SZNTnek nincs miről beszélnie Markó Béla RMDSZelnökkel, aki nemrég közölte, h ogy Párbeszéd a jövőért címmel megbeszéléssorozatot kezdeményez az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) és az SZNTvel. Az SZNT továbbá bejelentette: két újabb autonómiatervezetet készítenek. Ferencz Csaba elmondta: Csapó József SZNTelnök április 8án levelet küldött Markónak, amelyben kifejtette, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezet képviselőházi beterjesztése kapcsán néhány RMDSZhonatya súlyos vádakkal illette az SZNTt. Kijelentette: nincs értelme a konzultációknak, mivel az SZNT már tárgyalt az RMDSZ összes végrehajtó szervével és a szövetség parlamenti frakcióival, és válaszokat is kapott. Mint ismertes, Markó Béla RMDSZelnök Párbeszéd a jövőért címmel megbeszéléssorozatot kezdeményezett április végén az EMNTvel és az SZNTve l. Markó leszögezte, az RMDSZ nem hajlandó tárgyalni a Magyar Polgári Szövetséggel, mivel ez politikai alakulatnak nyilvánította magát és részt vesz a választásokon. Az SZNT két új törvénytervezeten dolgozik: a személyi elvű és kulturális autonómiáról, il letve a különleges jogállású települések autonómiájáról szóló tervezeteket nemsokára a bukaresti parlament elé terjesztik.
