Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-20
12 Történelmi ítélet Hágában Népszava 2004. április 20. A hágai Nemze tközi Törvényszék megerősítette azt a korábbi ítéletét, amellyel hosszú börtönbüntetésre ítélték a boszniai szerb Radiszlav Krsztics tábornokot a srebrenicai vérengzésben játszott szerepéért. A fellebviteli bíróság egyben megállapította, hogy az ENSZ fennh atósága alatt állt védelmi zónában, 1995ben népirtást hajtottak végre. A törvényszék több mint tíz éves fennállása során első ízben ítélt el valakit népirtás bűntette miatt. Igaz, valamelyest enyhített az első fokú ítéleten. Ennek alapján ugyanis 46 éve s börtönre ítélték a boszniai szerb férfit, a fellebviteli bíróság azonban 35 évre mérsékelte azt. A törvényszék indoklása szerint Krsztics nem volt a népirtás közvetlen főszereplője, de hozzájárult annak végrehajtásához. Srebrenicát - amelyet egyébként a z ENSZ védett övezetnek minősített, de mégsem védett meg - 1995 júliusában foglalta el a boszniai szerbek hadereje, majd ezt követően, alig néhány nap alatt a szerbek több mint 7000 helyi férfit végeztek ki. Ez volt a legszörnyűbb mészárlás Európában a II. világháború vége óta, s nem kis szerepet játszott abban, hogy a boszniai háború ügyében a nemzetközi közösség végre elszánta magát a beavatkozásra. A várost elfoglaló szerb csapatokat Radiszlav Krsztics irányította, akit a boszniai nemzetközi békeerők 199 8 decemberében elfogtak, s a hágai törvényszék elé állítottak. Az 1948as genfi konvenció meghatározása szerint a népirtás "olyan bűncselekmény, amelyet egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport egészének, vagy valamely részének elpusztítási szándé kával követnek el". vissza Népirtás volt Srebrenicában Magyar Hírlap 2004. április 20. Szerző: J. Garai Béla Srebrenicában a szerb csapatok népirtást követtek el 1995ben, mondták ki Hágában. A hadműveletben részt vett Radislav Krstic büntetését csökkentették, az ítéletnek azonban messzeható következményei lehetnek a boszniai háborúból eredő más perekre is. A délszláv térségben elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására alakult Nemz etközi Törvényszék (ICTY) tíz éves fennállása óta először erősítette meg a genocídium bűncselekményét Boszniában. A bíróság öttagú Fellebbviteli Bírósága Radislav Krstic elítélt fellebbezése kapcsán egyhangúlag arra az álláspontra helyezkedett, hogy szerve zett népirtás zajlott le 1995. júliusában Srebrenicában, amikor a boszniai szerb csapatok behatoltak az ENSZvédnökség alatt levő enklávéba, és meggyilkoltak több, mint hétezer bosnyák férfit. A testület Krsticről megállapította, hogy nem volt tettestárs a népirtás elkövetésében, hanem pusztán segédkezett annak végrehajtásban, így büntetését az első fokon megállapított 46 évről 35 év börtönre enyhítette. A boszniai szerb hadsereg drinai hadtestének egykori parancsnokát 1998ban tartóztatták le. A második világháború utáni legszörnyűbb európai tömeggyilkosság kitervelője, Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb haderő volt parancsnoka azonban még mindig szabadlábon van. A szerb belügyminisztérium többször cáfolta Carla Del Ponte hágai főügyésznek azt az ál lítását, hogy Mladic – akit annak idején nemzeti hősként ünnepeltek Szerbiában – most is ott bujkál. Legutóbb állítólag 2002ben látták Szerbiában. A Krsticperben bebizonyosodott, hogy a srebrenicai tömegmészárlás, vagyis a harcképes srebrenicai férfiak elpusztításának ötlete Mladic tábornoké volt, a tervezéssel a boszniai szerb haderő vezérkarát és a drinai hadtest parancsnokságát bízták meg, s a tervet hidegvérűen végrehajtották. 1995. júliusában Mladic parancsnokságával szerb csapatok hatoltak be a hol land békefenntartók által őrzött enklávéba (a holland katonák szégyenteljes magatartása később
