Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-14
7 felgyorsítják a mandátum létrehozását célzó teendőket, és ennek eredményét rövid időn belül a plenáris küldöttségek elé terjesztik. Ezen túlmenően egy gazdasági bizottság létrehozását is előrevetítették. vissza +++ kes/klb 17.42 LMT 130404 4117 BP0523 2 230 MTIk1108 Balázs Péter szerint húsz fő körüli lenne az Európai Bizottság ideális létszáma kod: eup/külkapcsolat/eu/KULP/NKSZ fk: EUR/HU ld: Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2004. április 13., kedd (MTI) - Az Európai Bizottság ideális létszáma "húsz fő körüli" lenne, s ebből a szempontból a mostani bővítés nem jelent igazán nagy változást - állapította meg kedden Magyarország kijelölt biztosa. Balázs Péter, aki május 1jén foglalja el új tisztsé gét az EU döntéselőkészítő és végrehajtó testületében, az Európai Parlamentben tartott nyilvános meghallgatáson fejtette ki biztosi tevékenységével kapcsolatos elképzeléseit. A regionális politika mellett az intézményi reformok ügye is illetékességi k örébe tartozik majd. Ez személyre szabott feladat lesz számára, mert korábban részt vett az EU alkotmányos szerződésének tervezetét kidolgozó konvent munkájában. A meghallgatáson a kijelölt biztos legalább annyi kérdést kapott az alkotmányozás folytatá sával és az uniós intézmények reformjával, mint a regionális politikával kapcsolatban. Ezeket többnyire olyan képviselők tették fel, akik maguk is tagjai voltak a konventnek. A bizottság kívánatos létszámára vonatkozó kérdésre válaszolva Balázs Péter felhívta a figyelmet arra, hogy - eltekintve az október 31ig tartó rövid átmeneti időszaktól - a bővítés nem hoz igazán jelentőst változást. A testület létszáma május 1jén 20ról 30 főnyire bővül ugyan, de november 1től érvénybe lépnek a nizzai sze rződés rendelkezései, amelyek szerint mindegyik tagországnak csak egy biztosa lehet. Az akkor hivatalba lépő következő bizottság tehát már csak 25 tagú lesz. Balázs Péter szerint ennél jóval nagyobb léptékű az EU legfontosabb döntéshozó szervében, a mi niszterek tanácsában bekövetkezett változás, itt ugyanis 15ről 25re nőtt a létszám. Ráadásul a tanácsban ugyanennyiféle nemzeti érdek és szempont jut kifejezésre, míg a bizottság mindig a közösségi érdekek szem előtt tartásával igyekszik egységes álláspo ntot kialakítani. Az alkotmányos szerződésről dönteni hivatott kormányközi konferencia tavaly decemberi megakadásáról a magyar biztosjelölt azt mondta, hogy ő ezzel kapcsolatban nem használná a "kudarc" kifejezést. Szerinte inkább sikertelen próbálkoz ásról lehet beszélni, a sikertelenségnek pedig az volt az oka, hogy decemberben még nem voltak meg a feltételek a konferencia lezárásához. Okkal remélhető azonban, hogy ez még a soros ír elnökség alatt, június végéig sikerül. Most már az alkotmányterv ezettel kapcsolatos csaknem valamennyi nyitott kérdés megoldottnak tekinthető, még az Európai Bizottság majdani létszámának és összetételének az ügye is - állapította meg Balázs Péter. Az egyetlen igazi rendezetlen probléma a döntéshozatali eljárásokba n alkalmazandó szavazási rendszer meghatározása. Itt is áttörés történt azonban azzal, hogy általánosan elfogadottá vált a kettős többség eszközének alkalmazása. A kérdés csak az, hogy pontosan milyen százalékos arányokat állapítsanak meg erre - fűzte hozz á. A kormányközi konferencia eddigi menetét összefoglalóan úgy értékelte, hogy az semmiképpen nem nevezhető visszalépésnek a konvent által kidolgozott alkotmánytervezet szempontjából. A tervezetet nem hígították fel a konferencián, ellenkezőleg, bizon yos pontokon javítani is sikerült rajta - mondta. Balázs Pétert arról is kérdezték, hogyan értékelte a magyar miniszterelnöknek azt a kezdeményezését, amely szerint a parlamenti pártok közös listát állítottak volna az európai parlamenti választásokra. A biztosjelölt közölte, hogy magyarként "megérti" a javaslatot, amelyet "belső használatra szánt világos politikai üzenetként" jellemzett. Tartalma az volt, hogy nagy szükség lenne nemzeti egységre, jogi következményekkel azonban mindez nem járt és nem is járhat a magyar törvényhozásban - fűzte hozzá.
