Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-05
14 Egyetértő kisebbségek – szerb ellenvetéssel A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata (MNOÖ) és az Országos Cigány Önkormányzat (ÖCO) is támogatja a kormány azon javaslatát, hogy csak a kisebbségi névjegyzékben szereplők legyenek választhatók képvise lőnek, valamint csak ők szavazhassanak az adott nemzetiségi jelöltekre. Heinek Ottó, az MNOÖ elnöke szerint így tiszta vizet lehetne végre önteni a pohárba. Ugyanezen a véleményen van Kolompár Orbán, az ÖCO elnöke, aki szerint jogilag egyáltalán nem aggály os, ha a romákról névjegyzék készülne. Mint mondja, ezt a jegyzéket a cigány önkormányzat készítené el, amely titkos lenne. „Nem tartok attól, hogy ezzel a listával visszaélnének” – mondja. Nem így gondolja ezt a Szerb Országos Önkormányzat vezetője, Pavlo v Milica, aki szerint ezzel a javaslattal nem lehet kiszûrni majd a „kakukktojásokat”. Az elnök úgy véli, a jelölteket kellett volna jobban megszûrni, amire ők többször tettek javaslatot. „A regisztrálás nem lesz kötelező, mivel nem is lehet erre senkit se m kötelezni, így azonban irreális kép alakul majd ki a kisebbségekről.” A többi országos önkormányzat általában támogatja a tervezetet, a nagyszámú szlovák kisebbség különösen, mert őket a probléma súlyosan érinti. Kéthárom mandátumhoz jut a Kisebbségi Tanács? Medgyessy Péternek van miből válogatnia, ha konkrét terveket keres ahhoz, hogy mégiscsak megvalósuljon Magyarországon a kisebbségek parlamenti képviselete. A kormányfő szerdán a csepeli lakossági fórumon hozta fel újra ezt a régi problémát, amely az alkotmányban gyökerezik, és amelyre már az MSZP programja is ígéretet tett. Az Alkotmánybíróság már több határozatában elmarasztalta az Országgyűlést, amiért nem tesz eleget e kötelezettségnek. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalában számos tanulm ány és terv készült. Az egyik megoldás lenne, hogy az etnikai alapú pártoknak nem kell elérniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Egy másik terv, amelyet már meg is vitattak a kormány képviselői és az országos önkormányzati vezetők, létrehozná a Kisebbs égi Tanácsot. Abban a tizenhárom történelmi kisebbség képviseltetné magát. A grémium úgy működne, mint egy parlamenti frakció, de csak két vagy három szavazattal bírna az Országgyűlésben. A voksolás jogával a tanács tagjai rotációs rendszerben élhetnének. Baj akkor lenne, ha minimális koalíciós többség esetén nekik kellene dönteniük nem kisebbségi kérdésekben. Nemzetiségi üzletelés Lányi Zsolt nem tartja jó ötletnek a kisebbségi névjegyzékek bevezetésének tervét. „Az etnobiznisz ellen inkább sokkal szigo rúbb, főleg pénzügyi ellenőrzéssel kellene fellépni – vélte tegnap, lapunknak nyilatkozva az egykori kisgazdapolitikus. – Én nagymamám révén vagyok 25 százalékban örmény származású. Az itteni örmény kisebbség jelentős része 330 éve települt át Erdélyből M agyarországra. Nehéz lesz róluk listát készíteni, mivel elsősorban magyarnak vallják magukat. Sokan már a nyelvet sem beszélik – tette hozzá Lányi. Az autentikus örmény kisebbség tagjai korábban tiltakoztak az ellen, hogy Lányi Zsolt örmény képviselő legy en. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület jelöltjeit ugyanis nem tartották örménynek. A Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivatal is Lányi példáján keresztül mutatott rá, hogyan játsszák ki a kisebbségek jogairól szóló törvény kisebbségi önkormányzat okra vonatkozó részeit az álkisebbségiek. Az egyik legismertebb példa a visszaélésre Jászladányban volt. A cigány kisebbségi önkormányzat öt tagja közül négy nem is roma származású, s köztük van a helyi polgármester felesége. Ôk azért indultak roma színek ben, hogy az alapítványi iskola ellen testületileg ne tudjanak kifogást emelni a cigányok. Krasznai József ismert roma politikus Székesfehérváron csak azért kezdeményezte a szlovák kisebbségi önkormányzat megalakítását, hogy rámutasson a törvényi szabályoz ás hiányosságaira. Egy vidéki labdarúgócsapat tagjai német jelöltekként vettek részt a kisebbségi választásokon, mivel a német labdarúgás szerelmeseinek vallották magukat. Fodor Géza a XIII. kerületben úgy jutott kisebbségi mandátumhoz, hogy a veje volt l engyel származású. Ferencvárosban a ruszin mandátum tulajdonosa egy arab származású férfi lett. A jelenlegi 13 f ővárosi kisebbségi önkormányzatból talán hármat tartanak valódinak. A Bolgár Országos Önkormányzat elnöke, Czuczumanov Dimiter azt vallja, hogy a 259, zömmel budapesti bolgár kisebbségi jelöltből 72 biztosan nem tagja közösségüknek. A borsodi Ináncs, Jákfa lva, Perkupa, Putnok és Szendrőlád településeken annak ellenére voltak szlovák kisebbségi választások, hogy nem tudnak ott élő szlovák
