Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
22 „megrendítheti a magyar állam támogatási stratégiáját és a kisebbségi magyar intézményrendszert". Ehhez képest közel 200 milliós elvonás sújtja a z alapítványt; a kurátorok válaszlépése a lapzártánk után, csütörtökön esedékes rendkívüli kuratóriumi ülésen dől el. A közalapítványok helyzetének reális felmérését nagyban megnehezíti, hogy a működésükkel kapcsolatos vitákban összemosódnak a gazdasági é s politikai megfontolások. A közalapítványi nonprofit szervezeti forma létrehozásakor, 1994ben még az volt az egyik fő szempont, hogy bizonyos, az állam által ellátandó közfeladatokat célszerűbb a kormányoktól független és a civil tőke bevonására alkalmas szervezetekhez telepíteni. Csakhogy mint az a viták során rendre elhangzik, a közalapítványi kuratóriumok nagyon hamar a politikai zsákmányszerzés részévé váltak - az alapítók nem szakértőket, hanem bizalmi embereiket juttatták pozíciókba , s a másik cél sem teljesült: civil forrásokat sem igen sikerült bevonni a finanszírozásba. A költségvetésből tavaly közvetlenül több mint 16 milliárd forint, áttételesen pedig mintegy 30 milliárd forint vándorolt a közalapítványokhoz. A HVGnek a közalapítványoknak ki küldött körkérdésére érkezett válaszokból kiderült, hogy az államtól származó bevételek aránya nem csupán az EUKKnál volt kirívóan magas: 99 százaléknál nagyobb részt tett ki az állami támogatás az olyan politikamentes, karitatív profilú közalapítványokná l is, mint amilyen a Magyar Koraszülöttmentő Közalapítvány, és a költségvetési pénzek aránya 90 százalék feletti volt a fogyatékkal élőket segítő - például a Fogyatékosok Esélye, illetve a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért - közalapítványok esetében is. Az állami pénzek döntő része csak átfolyik a közalapítványokon. A sportolókat és sportegyesületeket támogató Wesselényi Miklós Közalapítvány (WK) például a sorsolásos játékok adójának 12 százalékát osztja tovább: ez az összeg tavaly 2,3 milli árd forintra rúgott. A holokauszttúlélők életjáradékának folyósításával foglalkozó Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) bevételeinek többségét, 93 százalékát külföldi - német, svájci és osztrák - kártalanítási alapok fedezik. A húsztagú kura tórium tagjai - hasonlóan a WK 14 kurátorához - nem vesznek fel tiszteletdíjat. Az ÁSZ közelmúltban lezárult vizsgálata viszont összeférhetetlennek találta, hogy a Mazsöknél olyan szervezeteknek is szavaztak meg támogatást, amelyek vezetői a kuratóriumban is helyet foglaltak. Saját munkaszervezetük működtetésére a közalapítványok általában a kiadások 46 százalékát költik, de ez az arány esetenként - például a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványnál (NGYIK), a Biztonságos Magyarországért Közalapítván ynál, a Mező Ferenc Közalapítványnál - a 1516 százalékot is elérheti. Az NGYIKnél - amellyel kapcsolatban az ÁSZ vizsgálatai szerint korábban előfordult, hogy a kuratórium tagjai közül többen „személyes szükségleteik kielégítését szolgáló, pazarló és val ótlan költségeket" számoltak el (HVG, 2000. március 4.) - a kurátorok ma már nem kapnak tiszteletdíjat. A Biztonságos Magyarországért Közalapítványnál a mindenkori minimálbér 75 százaléka a tiszteletdíj, a Fogyatékosok Esélye Közalapítványnál a kuratórium elnöke a minimálbér 140, a tagok a 120 százalékát kapják. Kuratóriumi ülésenként fizetnek például a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Közalapítványnál és az Apáczai Közalapítványnál: előbbinél bruttó 46 ezer forint, utóbbinál 25 ezer forint az „üléspénz", amit az évi ötnyolc alkalommal megtartott tanácskozások után kapnak a kurátorok. Az AB a közalapítványokról Első esetben minősítette alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság (AB) az államháztartási törvény egyik passzusát (az 1992ben hozo tt s azóta évente legalább egyszer, de 2002ben háromszor is módosított törvény teljes körű újraszabályozását Draskovics Tibor pénzügyminiszter is megígérte). Megsemmisítette az AB azt a szabályt, hogy az Országgyűlés és a kormány által alapított közalapít ványok kötelesek pénzforgalmi számlát vezetni a Magyar Államkincstárnál. Az indoklás szerint a tulajdonhoz való alkotmányos jog sérül, ha az alapítványok nem államtól származó forrásai is a kincstári számlára kerülnek, márpedig az állam is csak különleges esetben korlátozhatja az alkotmányos jogokat. Tersánszkyné Vasadi Éva bíró és Holló András, az AB elnöke ugyanakkor különvéleményének adott hangot, mondván, az érintett alapítványok folyamatosan olyan feladatok ellátásáról gondoskodnak, amelyekről egyébkén t az államnak vagy az önkormányzatoknak kellene, azaz „a pénzforgalmi számlavezetési kötelezettség vizsgált előírása a
