Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-01
8 A magyar belügyminiszter, mint mondta, nem tud ér demben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságí róknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezet ét. Az RMDSZ kérte, hogy szükség esetén intézkedjenek az ügyben. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. vissza +++ k gf/krg 12.52 LMT 280204 1936 BP0082 4 230 MTIk1035 RomániaMagyarországEU - Lamperth Mónika és Markó Béla az EUról és az önkormányzatokról kod: nemzetiség/KULP/eu/NKSZ/BELP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Ma gyarkapus (Kolozsvár) , 2004. február 28., szombat (MTI) - Egyre gyakorlatiasabbá válnak a régiós együttműködés keretében fejlődő, határon átnyúló kapcsolatok, amelyek kedvezően befolyásolják a határon túl élő magyarságnak az anyaországhoz fűződő kapcsolat át - mondta szombaton a Kolozsvár melletti Magyarkapuson tartott előadásában a magyar belügyminiszter. Lamperth Mónika a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Önkormányzati Management Alpítvány közös szervezésében, a romániai önkormányzatok magyar tisztségviselői számára szervezett integrációs továbbképző tanfolyamon beszélt az önkormányzatok szerepéről az Európai Unió keretén belül, a csatlakozási folyamat tükrében. Emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa T anács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. A határmenti térségek magyar érdekeltségű önkormányzataival az együttműködési kapcsolatoknak komoly hagyomá nyai vannak - fűzte hozzá. A politikus felidézte: míg az önkormányzati rendszer kialakulását követően egyfajta esetlegesség működött e kapcsolatokban, az európai integrációs folyamat elindulásával, kiteljesedésével egyfajta minőségi és mennyiségi vált ozáson ment keresztül az önkormányzatok nemzetközi kapcsolatrendszere. Az együttműködés színterei is változtak, ugyanis korábban a jellemző településközi kapcsolatok mellett egyre inkább megjelennek a kistérségi, megyei és regionális szintű együttműködési formák. Ezek egyre gyakorlatiasabbá válnak, így a hagyományos kulturális programok mellett megjelentek a közös projektek, a vállalkozók, az egyes szakmák képviselői rendszeressé tették együttműködésüket. A határon túl élő magyarság és az anyaország kap csolatait élettel töltik meg az olyan tényezők, mint az infrastruktúra fejlettsége, a környezet állapota. Magyarország infrastruktúrafejlesztő programjai kedvező hatással lesznek a határon túli magyarlakta területekre is, ezek révén javulnak a közlekedési , személy- és áruszállítási, valamint a logisztikai kapcsolatok Románia irányában is. Ezek közül a miniszter kiemelte a projekttervezés kezdetén tartó BudapestÉszakErdélyKolozsvár, illetve a BudapestDélErdélyBukarest autópálya építését. Az előad ó szerint a határmenti együttműködést hatékonyan segíthetik a határon túli önkormányzati szakemberek, delegációk látogatásai, bevált módszer a konferenciaegyüttműködés, ezt az ügyet segítik a partnervárosi kapcsolatok. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Rom ánia európai integrációjának kérdését boncolgatta a romániai magyarság érdekeinek a tükrében. Mint előadásában hangsúlyozta, a romániai magyar közösségnek soha nem volt dilemmája az integrációval kapcsolatban, noha időről időre egyes euroszkeptikusok próbá ltak kételyt kelteni ez ügyben. A közösség előtt alapvető és természetes célként fogalmazódott meg a romániai magyarság Európához való csatlakozása. Az integráció a határok lebomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő - mondta a politikus.
