Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
7 Az oktató az MTI kérdésére elmondta, hogy az európai felsőoktatási tér egységesítését kimo ndó Bolognai Nyilatkozat legnehezebben megvalósítható pontja a többlépcsős képzés általánosítása és egységesítése. Romániában a 20052006os tanévtől kezdve vezetik be az új rendszert, amelynek értelmében a romániai diákok három éves alapképzésben (bachelo r), két éves magiszteri, majd doktori képzésben részesülhetnek. Az alapképzés a mostaninál sokkal általánosabb lesz, ami azt jelenti, hogy a szakosodásra csak a magiszteri szinten kerül sor. Ebből az is következik, hogy az új rendszerre való áttérés ut án kevesebb szakkal működik majd az egyetem - mondta a rektorhelyettes. A helyzet azonban még nem teljesen átlátható, mert Romániában az oktatási minisztérium a most készülő felsőoktatási törvényben határozza meg majd az indítható szakokat. Az oktató úgy vélte, hogy a bolognai folyamat gyakorlatba ültetése után semmiképpen sem csökkenhet a magyar nyelvű oktatás az alapképzés szintjén, sőt valószínű, hogy minden szakirányt magyarul is tanítanak majd. A magiszteri képzés esetében már bonyolultabb a dolog, mivel nagyon fontos az egyetemek közötti átjárhatóság. Az oktató példaként a Skandináv országokat említette, ahol a magiszteri képzés csak angol nyelven folyik. El kell gondolkodni azon, milyen szakokat érdemes magyarul indítani ezen a szinten - mo ndta. Az oktató két évvel ezelőtt angol nyelvű fizika magiszterit indított a BBTEn, mert egyrészt nem volt elég magyar nyelvű oktató, másrészt pedig a diákok könnyebben érvényesültek nemzetközi szinten. Mindenképpen szélesíteni kell a magyar nyelvű oktatá st a magiszteri szinten is, de a bolognai folyamat keretében kell gondolkodni - hangoztatta a Rektorhelyettes. A BBTE magyar tagozatának önállósodásával kapcsolatban Nagy László elmondta: a nyugateurópai modellekből is kiderül, hogy több jó megoldás létezik. Példaként a finnországi svéd nyelvű oktatást említette. A finnországi Turkuban külön svéd nyelvű egyetem létezik, emellett Helsinkiben többnyelvű egyetem is működik, ahol a társadalomtudományi karon belül folyik a svéd nyelvű képzés. A rektorhelyettes úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak joga van mind az önálló magyar karokra, mind az önálló egyetemre, csak az a kérdés, hogy milyen formában valósítható meg a legjobban az magyar nyelvű oktatás hatékonysága, színvonala és autonómiája. S alat Levente, az újonnan megválasztott másik rektorhelyettes az MTInek elmondta: a Bolognai Nyilatkozat azt a célt szolgálja, hogy megteremtse az alapjait az egységes európai felsőoktatási térségnek, amelyben a különböző országokban végzettek az Európai Unióban adminisztratív akadályok nélkül bárhol munkát vállalhassanak. A gyakorlatba ültetés első feltétele az, hogy a szakirányok kompatibilisek legyenek, a képzés alapelvei, a diplomák tartalma és a képzés színvonala ugyanazt jelentse a térség különböző o rszágaiban. vissza ++ + kgf/kkn 16.35 LMT 030304 3818 BP0409 4 230 MTIk1080 Szerbiakormány - A szerb parlament megválasztotta az új kormányt kod: kormány/BELP fk: SZERBIA ld: Petky József, az MTI tud ósítója jelenti: Belgrád, 2004. március 3., szerda (MTI) - Több mint két hónappal az előre hozott parlament választások után Szerbiának ismét van kormánya: a parlament szerdán az ellenzéki milosevici szocialisták szavazataival megválasztotta Vojislav Kostunica kisebbsé gi kabinetjét. Kostunica kormányára 130 képviselő szavazott, 113an voltak ellene. Az új kabinet az ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt (SPS) támogatásával fog működni, s így is szűk többségre, legfeljebb 131 szavazatra számíthat a 250 fős törvényhozás ban. Nyugaton aggodalmat keltett és kelt ez a hatalmi "egyensúlyi" helyzet, hiszen a Kostunicakormány sorsa mindenkor a háborús bűnökért Hágában bíróság előtt álló Slobodan Milosevic szocialistáinak akaratától függ majd. A parlament kétnapos vita után választotta meg az új kormányt, amelynek Miroljub Labus személyében egy miniszterelnökhelyettese lesz és 17 minisztere. Kostunica kedden ismertette a képviselőkkel kormányának programját, amely tartalmazott váratlan meglepetéseket is, amelyek már is komoly visszhangot keltettek. Kostunica Szerbia és Koszovó államjogi státusának rendezését, a jogállam megteremtését, valamint az európai integrációt jelölte meg kormánya elsődleges feladataként. Pristina azonnal felháborodott azon, hogy
