Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-03
12 Belgrád, 2004. március 2., kedd (MTI) - Heves vita után a szabadkai önkormányzat elfogadta kedden az északbácskai városban létesítendő egyetem tervét. A szabadkai egyetem a térség ben élő közel félmilliós lakosságot szolgálná, a felsőoktatási intézményben közel tízezer diák tanulna. Szerb, magyar, horvát, angol és német nyelven oktatnának humán tudományokat és közgazdaságtant, s ezen felül mérnökképzés, valamint ügyviteli és műszaki menedzserképzés is folyna. Az egyetem létrehozásának tervét Kasza József, az Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vezette bizottság dolgozta ki. A testület egyik tagja, Gabrityné Molnár Irén szociológus az önkormányzat ülésén indoklásában han gsúlyozta, hogy a szabadkai egyetem a térségbeli szerbiai és külföldi felsőoktatási intézményekkel működne együtt, s az oktatás már az idén szeptemberben megkezdődne. Egyetem híján Szabadka kirekedt a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális folyamat okból, s Szerbiában "Európa kapujaként" nevezett város kilátások nélküli vidéki település lett, amelyet rengeteg fiatal hagyott el az elmúlt tíz évben - mondta. Az önkormányzati ülésen heves vita alakult ki az egyetem létrehozásának tervéről. Az ellenz éki képviselők - élükön a Szerbiai Demokrata Párttal - azzal vádolták a Kaszát és pártját, hogy egy jó kezdeményezést politikai célokra és manipulációra használ fel. Az önkormányzati jóváhagyás után Szabadka városa elfogadásra átadja a vajdasági oktat ási minisztériumnak a terveket. A szabadkai egyetem létrehozásáról tavaly novemberben tárgyalt az északbácskai városban Magyar Bálint magyar és Gaso Knezevic szerb oktatási miniszter. Magyar akkor az MTInek úgy nyilatkozott, hogy szívesen támogat mi nden életrevaló kezdeményezést, amely nem pusztán presztízsberuházás, de a jövőre nézve is nyújtani tud valamit. A magyar miniszter felvetette, hogy a szabadkai egyetem létrehozásakor érdemes lenne példát venni a révkomáromi egyetem megalapításáról. vissza BP0397 4 160 MTIb1184 Harminchatmillió forint határon túli papoknak, lelkészeknek ld: Budapest, 2004. március 2., kedd (MTI) - Harminchatmillió forint támogatást kapnak a határon túli magyar papok, lelkészek az idén az á llami költségvetésből - közölte a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára kedden. Most először juttat az állam ilyen jellegű anyagi segítséget határon túli magyar egyházi személyeknek - mondta Gulyás Kálmán az MTIn ek. Az újfajta támogatás hasonló ahhoz, amiben a magyarországi kistelepüléseken szolgálatot teljesítő papok, lelkészek részesülnek - tette hozzá. A harminchatmillió forintos keret elosztásáról még zajlanak az egyeztetések, az azonban bizonyos, hog y egyegy lelkész "éves szinten" százezer forintnak megfelelő összeghez juthat. "Ez is csak csepp a tengerben", mégis hozzájárulhat ahhoz, hogy az érintettek jobb körülmények között végezhessék szolgálatukat - mondta. Az államtitkár megerősítette a Magyar Hírlapnak azt a keddi információját, hogy az egyházakat nem érintik a költségvetési elvonások. Draskovics Tibor a január 28i kormányszóvivői tájékoztatón kijelölt pénzügyminiszterként még azt közölte: a miniszterelnök a tárcákhoz hasonló tak arékossági intézkedésekre kéri fel a bíróságokat, az ügyészségeket és a számvevőszéket, s ugyanezt a kérést továbbítja a történelmi egyházaknak is. Gulyás Kálmán azonban az MTInek kedden azt mondta: "Csak törvénnyel lehetne elvenni azt a pénzt, amit a költségvetés odaadott". Az Apostoli Szentszék és a Magyar Köztársaság között 1997ben kötött megállapodásra utalva hozzáfűzte, hogy a kormány nemzetközi szerződést sértene, ha bizonyos feltételeket megváltoztatna. Az államtitkár elképzelhetőnek n evezte, hogy az egyházak hitéleti támogatására fordított állami támogatás összege elérje a Magyar Hírlapban közölt 26 milliárd forintot, "amennyiben például a hittanoktatást is figyelembe vesszük". Rámutatott ugyanakkor arra, hogy hitéleti támogatásnak igazán a személyi jövedelemadó egy százalékából befolyó összeg állami kiegészítését tekintik, amely az idén 11 milliárd forintot tesz ki. Hozzátette, hogy a vissza nem kapott ingatlanok utáni kárpótlásként, azaz "örökjáradékként" az egyházak ez é vben 7,4 milliárd forinthoz jutnak hozzá. vissza
