Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
18 Északi szomszédunknál hónapok óta az a kérdés: vajon meddig tud hatalmon maradni Mi kulás Dzurinda kormánya. A szlovák politika egyik rákfenéje már korábban is az volt, hogy a túl sok párt bizonytalanná teszi a belpolitikai helyzetet. Ez mit sem változott a legutóbbi, 2002es parlamenti választások óta. Sőt, inkább csak rosszabbodásról sz ámolhatunk be. Az osztódás következménye az lett, hogy Dzurinda kormánya – papíron legalábbis kisebbségbe került. Ezt a helyzetet a miniszterelnök nem egyszer nehezen követhető praktikái révén idézte elő. A "felaprózódás” következménye az lett, hogy a korm ány legerősebb frakcióját épp a Magyar Koalíció Pártja mondhatja magáénak húsz honatyával. Ettől függetlenül természetesen aligha fordulhatna elő, hogy az MKP elnöke, Bugár Béla üljön a kormányfői székbe. Amint ő maga is nem egyszer mondta: az országban er re még nem érett meg a helyzet. De miként is került kisebbségbe a törvényhozásban a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), az MKP, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a liberális Új Polgári Szövetség (ANO) alkotta koalíció? Nos, Mikulás Dzur inda tavaly – lényegében mindenfajta hihető indok nélkül - ragaszkodott ahhoz, hogy leváltsák a titkosszolgálat vezetőjét, Ivan Mojzist. Húzását azonban nem támogatta az Dzurinda pártja, az SDKÚ alelnöke, Ivan Simko védelmi miniszter. A miniszterelnök boss zúból megvonta bizalmát a védelmi tárca vezetőjétől, aki válaszként néhány képviselőtársával kilépett a tömörülésből: megalakították a Szabad Fórum nevű pártot. Elvben tehát bármikor megbukhatna Dzurinda kormánya. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az i dő előtti választások kiírása ugyanis nemcsak a Szabad Fórumnak nem érdeke, ennek ötletét még az ellenzéki, Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom sem támogatja. Olyannyira, hogy Meciar nem egy kérdésben összejátszik Dzurindával. A júni us 13i európai parlamenti választásokkal egybekötve arról is szavazhatnak a választók, támogatjáke a kormány visszahívását. Miután a referendumot csak az ellenzéki, Robert Fico vezette Smer (Irány) támogatja, a népszavazás minden valószínűség szerint érv énytelen lesz. Így Dzrurinda nyugodtan folytathatja a kormányzást, s húzhat elő újabb meghökkentő ötleteket meglepetéskalapjából. Szlovénia Biztos lábakon áll a szlovén kormány: a 70 tagú képviselőházban a liberális demokraták, a Szociáldemokraták Egyes ült Listája, a Szlovén Néppárt és a nyugdíjasok pártjának összesen 58 képviselőjére támaszkodhat. E stabilitás nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy a május 1jén csatlakozó országok közül Ciprus után Szlovéniában a legmagasabb az életszínvonal, így az á tlagpolgárokat kevésbé foglalkoztatják az aprócseprő politikai viták. Ámde Anton Rop miniszterelnök, aki 2002ben az államfővé választott kormányfő, Janez Drnovsek örökébe lépett, nem ülhet a babérjain. Szlovénia polgárai ugyanis az európai parlamenti vál asztások után, valamikor az ősz folyamán a parlament összetételéről dönthetnek. Jóslatokba egyelőre nem érdemes bocsátkozni a voksolás végkimenetelét illetően, az azonban kétségtelen tény, hogy a kampány már elkezdődött, s kisebb szünetekkel több hónapon k eresztül tartani fog. Anton Rop a jelek szerint nem is tétlenkedik. A közelmúltban keményen nekiment a szociáldemokraták és kereszténydemokraták alkotta ellenzéknek. Agresszív és felelőtlen kampánnyal vádolta e pártokat. Dühét az váltotta ki, hogy az ell enzék két miniszter leváltását követelte. Rop azonban büszkén kijelentette: ha bármelyiküktől megvonná bizalmát a parlament, a kormány benyújtja lemondását. A miniszterek végül természetesen maradtak, s a kormány sem döntött önmaga feloszlatása mellett, ám könnyen lehet, hogy ez nem sokáig marad így. A legutóbbi felmérések szerint ugyanis hirtelen megnőtt a szociáldemokraták népszerűsége. Igencsak borúlátóan ítéli meg a május 1jén csatlakozó országok kormányainak jövőjét hétfői cikkében a Rzeczpospolita l engyel napilap. A konzervatív újság így fogalmaz: könnyen lehet, hogy még az öt hét múlva esedékes EUbővítés előtt a lengyel miniszterelnök sorsára jut, vagyis távozik több más tagjelölt ország kormányfője is. Hozzáteszi, május elsején Dublinban történelm i jelentőségű fényképezkedésre sorakoznak fel 25 régi és új uniós tagország vezetői, de közülük hiányozni fog a tíz csatlakozó állam néhány politikusa, aki még ott feszített a csatlakozási tárgyalások lezárása után, 2002. december 13án készült koppenhágai ünnepi csoportképen - állítja a lengyel napilap.
