Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
16 lesze. Politikai válságot él át a legtöbb tagje lölt ország, amelyek az "új Európa" népességének összesen 80 százalékát teszik ki. Ciprus A Földközitengeri szigetországban a legfontosabb belpolitikai ellentétek a külön állami keretek között élő görög és török nyelvű lakosságcsoport között feszüln ek. Ciprus közelgő EUcsatlakozása azt a reményt keltette a helyi törökökben, hogy ők is a szervezet tagjaivá válhatnak, amit Brüsszel nem zárt ki. Ehhez azonban Rauf Denktas ciprusi török vezetőnek előbb meg kellene állapodnia Taszosz Papadopulosszal, a n emzetközileg is elismert görög Ciprus elnökével a szigetország újraegyesítéséről. Ennek alapjaként sokáig Kofi Annan ENSZfőtitkár tervezete szolgált, amely a két közösség konföderációját irányozta elő azzal a kikötéssel, hogy a törökök visszaadnak a görög öknek bizonyos területeket. Denktas azonban megkötötte magát és több tárgyalási fordulóban is nemet mondott a tervezetre. Kofi Annan legutóbb módosított tervezetet terjesztett a felek elé. Ennek értelmében a törököknek kevesebb területről kellene lemondani uk. De ha Denktas ezt is elutasítja, Papadopulosznak akkor sincs mitől tartania: legfeljebb csak a sziget görög fele csatlakozik az EUhoz. Csehország Módfelett labilis csónakban evezhet kormányával Vladimír Spidla cseh miniszterelnök. Szakértők már hóna pok óta a Szociáldemokrata Párt, a Néppárt és a Szabadság Unió által alkotott koalíció bukását vetítik előre. Hírmagyarázók ugyanakkor abban egyetértenek: az európai parlamenti választásokig biztosan kihúzza a kabinet. Persze Spidla már a kormány hivatalba lépése óta hozzászokhatott a kiélezett helyzetekhez: a kormánytöbbség ugyanis egy főt jelent, hiszen a koalíció 101 képviselőt mondhat magáénak a 200 tagú törvényhozásban. Március elején azonban újabb szöget vertek a kabinet koporsójába: a Szabadság Uniób ól kilépett két képviselő, Tomas Vrbik és Marian Bielesz. Bár továbbra is a párt frakciójában foglalnak helyet (kilépésük a képviselőcsoport felszámolását eredményezné), nagy kérdés, hogy szavazataikkal meddig hajlandóak támogatni a kormányt. Jóllehet, a k épviselők leszögezték, nem áll szándékukban a kabinet megbuktatása, erősen kérdésessé vált, hogy a koalíció kihúzzae mandátuma 2006os lejártáig. Spidla a legrosszabb esetben kisebbségi kormányt alakíthat, amelyet "ellenzékből” támogatnának az egyre népsz erűbb kommunisták. A KSCMé a harmadik legerősebb frakció a képviselőházban. A szociáldemokrata miniszterelnök azonban hallani sem akar egy újfajta "ellenzéki szerződésről”. Legalábbis egyelőre… Észtország A balti államnak - Lettországhoz és Litvániához hasonlóan - folyamatosan meggyűlik a baja Oroszországgal. Miután már 1996ban és 2000ben is orosz diplomatákat utasított ki kémkedés miatt, a múlt héten ismét erre kényszerült. Moszkva megtorlásul ugyancsak kiutasított két észt diplomatát. De nem ez volt Oroszország egyetlen válasza. Harci gépei többször megsértették Észtország légterét. Korábbi fejlemény, hogy Tallin felmondta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló egyezményt Moszkvával. Mivel a hatalmas szomszéd állandóan figyelmezteti fenyegetettségér e a kicsiny balti államot, nem csoda, hogy a tallini parlament március 10én ellenszavazat nélkül szavazta meg Észtország NATOtagságát. Nincs hír arról, hogy Juhan Parts észt miniszterelnök posztja veszélyben forogna. Ahogy a jelentésekből kiderül, a legs úlyosabb ügy, amivel mostanában szembesült, az volt, hogy ismeretlen tettesek hatalmas mennyiségű gabonát loptak az észt stratégiai készletekből. Hosszabb távon azonban számolnia kell országa euroszkeptikusaival, akik az EUtagságba már beletörődtek, ám to vábbra is hevesen elenzik az euró bevezetését. Lengyelország
