Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-02
12 2006 tavaszán kell majd szembenéznünk azzal, hogy nem tudunk a megnövekedett forrás oknak, beruházási lehetőségeknek megfelelően tervezni. - Kéthárom hónap nagyon rövid idő. Reális ez? - Én azért tartom reálisnak, mert addig meghozhatók a kormányzati döntések. Nagy az összhang a miniszterelnök úr szándékai és az érintett tárcák szakembe reinek véleménye között. - Ha ennyire simán halad minden, miért nem így alakították ki az intézményeket már két éve is? Akkor is tudni lehetett, mi vár majd ránk. - Létrejött a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, elkészültek a fejlesztési programok és megkezdőd ött a pályázatok kiírása. Ez az eddigi feladatokhoz elegendő volt, de halaszthatatlanul el kell kezdeni a fölkészülést a következő uniós finanszírozási ciklusra. Ráadásul a jelenlegi program 2008ig tart, így 2007ben és az azt követő esztendőben egyidejűl eg kell az új és a régi programokat működtetnünk. Ez nem azt jelenti, hogy hétszer annyi emberre, hétszer annyi energiára van szükség, hanem hogy minőségi változásnak kell bekövetkeznie. Az EU új kohéziós jelentése erősen koncentrál a versenyképesség növel ésére, az integrációs folyamatokra, a kulturális szakmai képzési folyamatokra, tehát alapvetően egy humán programra. A magyar kormánynak most kell eldöntenie, hogy mik lesznek a 2007 és 2013 közötti ciklusra vonatkozó fejlesztési terv fő irányai. Ebben kie melkedő hangsúllyal kell szerepeltetni a társadalmi felzárkózást. Olyan problémákkal kell szembenézni, mint a népesedéspolitika, a szegénység elleni küzdelem, a képzés, ezen belül a szakképzés kérdése. Kiemelkedő súllyal kell szerepeltetni az innovációs fo lyamatokat, hiszen a gazdaságnak és a társadalomnak is meg kell újulnia. Miután nagyságrendileg más forrásokra számítunk, jelentős eszközök maradnak kifejezetten a humán erőforrások, kutatásfejlesztés foglalkoztatása javítására, s a fő célra, az elmaradot t területek felzárkóztatására. - Megfelelnek ennek a hazai elképzelések? - Részben. Ezért azt javasoltam a miniszterelnök úrnak, hogy azonnal felül kell vizsgálni saját kohéziós politikánkat. Nekünk az egész középeurópai térségre vonatkozóan világos regi onális fejlesztési koncepcióval kell rendelkeznünk. El kell fogadtatnunk az Európai Unióval, hogy makroregionális összefüggő koncepciókat kell készítenünk. Eddig az egyes országok szeparáltan, egymástól függetlenül készítették fejlesztési terveiket. Ezután ez elfogadhatatlan. A középeurópai térséget egységesen kell felzárkóztatni, együttműködés eredményeképp. Stratégiai kérdés például a Balkán fejlesztése gazdasági, infrastrukturális szempontból. Ez az eddig megszerzett tudás exportját jelentheti, ami elők észíti a gazdasági exportot, fokozhatja a biztonságot. - Mennyire befolyásolja ezt a takarékosság? - Azt gondolom, hogy a kormányzati politikának fókuszálnia kell a fejlesztő beruházáspolitikára. Most megkezdődött a költségvetés konszolidációja. A takaré kosság, a túlburjánzott, központi államigazgatás leépítése valójában strukturális változás kellene, hogy legyen. A feladatok lényegében nem csökkennek, de eddig nyilvánvalóan nem volt elég hatékony a működés. Racionalizálni kell az államigazgatási munkát, feladatokat és az ehhez tartozó létszámot, eszközöket. Ám ez csak az egyik pillére a költségvetési egyensúlynak. A másik pillére a működő tőke bevonása, a fejlesztési források növelése. - A működő tőke azonban, akárhogy is várjuk, nemigen kedveli Magyaro rszágot. - Tőkevonzásban, s az arra való felkészülésben valóban nem vagyunk erősek. Koncentrálni kell arra is, hogy a nemzeti fejlesztési terv egyes célkitűzéseinek megvalósításában milyen módon vehet részt akár hazai, akár a külföldi működő tőke. Ezek ho sszútávú, stabil gazdasági környezetet kívánnak. Tehát amikor tudjuk azt, hogy most egyre több utat fogunk építeni, akkor az építőipari szervezetek beruházni tudnak. Bátrabban vehetnek fel hitelt, mert tudják, hogy lesznek megrendeléseik, s befektetnek más területekre is. Ha megindul az elmaradott térségekben az infrastruktúra fejlesztése, akkor az gazdaságfejlődést is eredményez. - Hogy értékeli a kohéziós jelentést? Mit olvashatunk ki abból hazánkra nézve? - Magyarország számára ez rendkívül előnyös jel entés. Bár többszörösére emelkedik majd a láthatóan fejlett országoknak nyújtott támogatás lehetősége, de nő a csatlakozó országok számára elérhető források nagysága, összarányát tekintve hazánknak ez a források megháromszorozódását jelenti. Magyarország a z
