Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-27
4 hagyva. Az uniós szintű érdekegyeztető szerveket, amelyek szintén tartottak csúcstalálkozót, az állam- és kormányfők „reformpartnerségre” hívták fel. Arra kérik a munkavállalókat, értsék meg: a hatékonyabb termelés nekik is érdekük, mert e z teszi fenntarthatóvá a szociális rendszert. A csúcs külpolitikai része tömör, mert csak annyi újat tartalmaz, hogy „most már tényleg” partnerséget ajánl ÉszakAfrikának és a KözelKeletnek. Új színt megint Chirac francia államfő hozott, aki miután elkés ett a csúcsról, nem késett azzal, hogy diadalt üljön az „Amerikapártiak” fölött. A spanyolok visszaálltak a Berlin – Párizs tengely mellé, az erőltetett atlantizmusnak vége – nyugtázta. Gotovina kiadatása az EU házi feladata Zágrábnak „Azok, akik a sorso mról döntenek, semmit nem tehetnek vele, mert az az enyém.” A felirat – Gotovina tábornok fényképével együtt – egy fekete csuklyás horvát tüntető pólóján olvasható. Közben Szili Katalin házelnök és négypárti kísérete éppen Horvátország EUcsatlakozása ügyé ben érkezett Zágrábba, amelynek egyik akadálya Gotovina kiadatása lehet. Igaz, erről konkrétan nem esett szó,bár Szili Katalin elmondása szerint „figyelmeztetni tudjuk a mögöttünk haladókataz úton lévőhajtűkanyarokra, bukkanókra”. Szili Katalin találkozott Stjepan Mesic államfővel, Ivo Sanader miniszterelnökkel és Vladimir Seks házelnökkel. A két ország parlamentjeinek bizottságai egyeztetnek majd a drávai vízerőmű megépítéséről. A tárgyalásokon szó esett az észak – dél autópálya építéséről, amelyet a horvát oldalon 2008ig befejeznének. vissza Markó: Új jelenség a szakadás Népszabadság • 2004. március 27. • Szerző: Ny. G. A magyarországi és az erdélyi magyar közélet számára világossá vált, hogy meg kell teremteni azt az együtt működést, amely biztosítja a magyar kisebbség érdekeit – nyilatkozta lapunknak Markó Béla. Az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy elkerülhető lesz a magyar kisebbség politikai feldarabolódása a magyarországi törésvonalak mentén. – Itt csak az utóbbi hónapokban alakult ki az a szembenállás, amely a magyar politikai közéletre hosszú évek óta jellemző – mondta Markó, hozzátéve: természetes, hogy egy közösségen belül különböző vélemények alakulnak ki, de ez nem zárja ki a közös politikai, erkölcsi, közösségi értékek elfogadását. Ennek megteremtésében bízva hirdette meg a Párbeszéd a jövőért című programját, amelybe a történelmi egyházakat, az RMDSZ platformjait, és minél több civil szervezetet be kíván vonni, így az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzet i Tanácsot is. – A túlnyomó többség úgy látja Erdélyben: egységes szervezetben kell politizálni a magyarság érdekeiért – mondta. A közelmúltban az Élet és Irodalomban illetve a Heti Válaszban megjelent írása, amely az erdélyi magyarsággal kapcsolatos egy séges álláspont kialakítására szólítja fel a magyar pártokat és értelmiségieket, Markó szerint alapvetően kedvező visszhangot váltott ki. Példaként az MSZPből Tabajdi Csaba nevét hozta fel, igaz, a Fidesztől nem kapott visszajelzést. Mindenkivel készen á llunk a párbeszédre, hogy konkrét cselekvési programot alakíthassunk ki az elkövetkező négy évre. Az egyházak mellett eddig majdnem harminc országos jellegű civil szervezet jelezte a részvételt, és bízik a nemzeti tanácsok megjelenésében is. – Tisztában va gyok azzal, hogy a magyar politikai pártok befolyással vannak arra, ami Erdélyben történik. Mégis azt gondolom, hogy ha a velünk nem szimpatizáló magyarországi erőket nem is sikerül meggyőznünk, azért az itteni civil szervezetekben, platformokban van annyi önállóság, amely biztosíthatja az együttműködést akkor is, ha ezzel egyes magyarországi politikusok nem értenek egyet – mondta Markó, hozzátéve, hogy ez bizonyosan igaz a nemzeti tanácsokra is. vissza
