Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-02
6 "Mi mindvégig bizakodtunk , hogy ez kedvező lesz, jóllehet sokan óva intettek ennek az eredményétől, mert a nagypolitika is hónapok óta vitatja, hogy lehete vagy sem" - tette hozzá. Kijelentette: az Alkotmánybíróság döntésének "nagyon fontos üzenete van a pártok számára". Aza z, ha a "pártoknak 14 évig nem sikerült ezt a kérdést politikailag kezelniük, most már nem is kell, hiszen ebben a kérdésben eljött az ideje, hogy a köztársaság legfőbb hatalmának a gyakorlója, a népfelség közvetlenül megnyilvánuljon" - mondta. vissza +++ bvj/bgk 17.44 LMT 010304 2657 BP0322 4 130 MTIb1144 Kettős állampolgárság - Kolláth, Valki kod: JOGI/BELP/KULP fk: HU ld: Budapest, 2004. március 1., hétfő (MTI) - Az Alkotmánybíróság hétfői határozata cs upán arról szól, hogy a Magyarok Világszövetségének a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazási kezdeményezése "közjogilag korrekt", érdemben azonban nem dőlt el a kérdés - hangsúlyozta az MTI érdeklődésére Kolláth György alkotmányjogász. A népsza vazásra feltett kérdés szerint arra kell majd választ adni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanake magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolják. " Az Alkotmánybíróság határozata nem érdemben döntötte el a kérdést, mindössze utat nyitott az aláírásgyűjtéshez azzal, hogy az Országos Választási Bizottság által már hitelesített aláírásgyűjtő ívet elfogadta" - mutatott rá Kolláth György. "Az Alkotmány bíróság nem vizsgálja a politikai hasznosság szempontját. Kizárólag azt nézi, hogy a népszavazásra feltett kérdés közjogilag korrekte" - jegyezte meg. Kolláth György elmondta, véleménye szerint kérdéses, hogy sikerüle majd a népszavazás kiírásához sz ükséges 200 ezer aláírást összegyűjteniük a kezdeményezőknek, s ha igen, érvényes és eredményes lesze a referendum. "Addig a fantázia világába tartozik, hogy milyen következményei lehetnek a határon túli magyarság esetében a kedvezményes honosításnak " - jegyezte meg a szakember. Valki László nemzetközi jogász, egyetemi tanár az MTI érdeklődésére hangsúlyozta: sem az EU, sem más nemzetközi szervezet nem ismer olyan korlátozást, amely az állampolgárság megadására vonatkozna. Az egyes államok szuveré n, diszkrecionális joga, hogy meghatározzák milyen eljárásban, milyen tartalommal és kiknek adják meg az állampolgárságot és a hozzá fűződő jogosítványokat. Ugyanakkor Valki László szólt arról is, hogy jóllehet a magyar állam akadálytalanul deklarálha tja, hogy az állampolgársághoz fűződő jogokat kiterjeszti az ország területén kívül élők egyes csoportjaira, ám ezeknek a jogoknak az érvényesítésébe az adott terület felett szuverenitást gyakorló államnak is van beleszólása. "A kedvezménytörvény utóél ete bizonyítja, hogy az egyoldalú magyar döntések nem mindig érik el a várt a hatást a szomszédos államokban" - jegyezte meg Valki László. Hozzátette: a kettős állampolgárság az államközi viszonyokban lehet zavaró tényező, de az élet rendre újratermel i ezt a problémát, például amikor különböző állampolgárságú személyek között családi kapcsolatok szövődnek. Az Egyesült Államok jogrendje például a szülők állampolgárságától függetlenül lehetővé teszi az amerikai állampolgárság megszerzését a születési elv alapján, azaz, ha valaki az ország területén jön világra, amerikai állampolgár lesz. Valki László rámutatott: amennyiben a tervezett népszavazás eredménye jogalkotási kötelezettséget keletkeztet, a feltett kérdés még mindig hagy némi mozgásteret a jog alkotónak, hogy az általa megfelelőnek ítélt tartalommal töltse meg például a "kedvezményes honosítás" kategóriáját. A magyar szabályozás szerint az állampolgárság megszerzésének egyik feltétele a nyolcéves magyarországi tartózkodás, ami kedvezményes h onosítás esetén jóval rövidebb, például magyar állampolgárok leszármazottja esetén egy év. Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára tavaly egy, a Krónika című kolozsvári napilapnak adott interjúban arról beszélt, hogy Magyarország 20 04 májusától vethetné fel az Európai Unióban az állampolgársági rendszer megváltoztatásának kérdését.
