Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-23
9 Ki honnan szerezne pénzt? Ami az EMTE pénzügyeit illeti, BálintPataki a március közepi tanácskozáson felhívta a figyelmet: az egyetem 500 millió forintot meghaladó maradványösszegekből gazdálkodhat amelyek takarékos, ésszerű felhasználása biztosítja az idei működést és a marosvásárhelyi campus beruházásának a befejezését. A HTMH elnöke arra utalt, az egye tem létrehozásakor az alapítók maguk is megfogalmazták, hogy pénzügyileg több lábon kell állni. – Csakhogy ma, négy év elmúltával is a rendszernek a magyar költségvetés a kizárólagos anyagi forrása – közölte a Szabadság napilap beszámolója szerint. Az eg yházfők az egyeztetésről kibocsátott közleményben ennek ellenére ragaszkodtak ahhoz, hogy a SapientiaEMTE magyarországi támogatása ne csökkenjen (a Draskovicscsomag megszorító intézkedései között 300 millió forintot vontak el az egyetemtől). "Teljes mért ékben megértjük az elvonásokat szükségessé tévő gazdasági nehézségeket. Mindazáltal megkereséssel fordulunk a Magyar Köztársaság kormányához, valamint a magyarországi kormánykoalíció és az ellenzék pártjaihoz annak érdekében, hogy (a) más lehetséges forr ásokból az idei (2004) egyetemi költségvetési hiányt az eredeti szinten pótolják, (b) a jövő esztendei (2005) állami költségvetésben pedig az eredeti, két milliárd forintos támogatási összeget biztosítsák. Másfelől érthetetlennek és elfogadhatatlannak t artjuk, hogy a magyar költségvetés új beruházásokra (például az ún. erdélyi televízió) nyújtson tetemes támogatást, ezzel szemben ugyanakkor már jól működő, nemzetstratégiai fontosságú ügyektől – ez esetben az erdélyi magyar egyetemtől – vonjon el nagy öss zegeket" – zárul a közlemény. vissza Koszovó: etnikai tisztogatás vagy "csak" lázadás? Magyar Hírlap 2004. március 22. Belgrádban a rendőrfőnök leváltásával, Koszovóban több mint száz személy őrizetbe vételével folytató dott a múlt heti zavargások felelőseinek a felkutatása. Szakértők és az EU politikusai ugyanakkor azt hangsúlyozzák: az ENSZ rendezési tervének hiányosságai is hozzájárultak a majd harminc áldozatot követelő zavargássorozathoz. A rendőrség tegnapig 16 3 személyt vett őrizetbe, akiket gyilkossággal, gyújtogatással és fosztogatással vádolnak – közölte az ENSZ rendőrségi szóvivője. Derek Chapell közölte: becsléseik szerint legalább 51 ezren vettek részt az összesen 33 helyen kitört zavargásokban. A legfris sebb adatok 28 halotton kívül 870 sebesültről szólnak. Az albánok számlájára írják harminc szerb templom felgyújtását, 11 templom és kolostor megrongálását, 286 lakóház és 72 ENSZgépjármű tönkretételét. A szerb belügyminiszter menesztette a belgrádi rend őrfőkapitányt és a főváros Stari Grad nevű negyedének rendőrparancsnokát. Bűnvádi eljárás indul a gyújtogatók ellen, és kivizsgálják azt is, hogy milyen mulasztásokat követett el a rendőrség. A szerb belügyminisztérium közleménye szerint a koszovói erőszak hullámot előre kitervelték. Pristina határozottan elutasítja azokat az állításokat, hogy kitervelt etnikai tisztogatás volt az elmúlt napok koszovói erőszakhulláma – közölte Bajram Rexhepi koszovói miniszterelnök főtanácsadója. Ilir Dugolli szerint csak B elgrád és Moszkva állítja be tisztogatásnak a majdnem harminc halottat követelő eseményeket, a világpolitika irányítói nem. A főtanácsadó nem kommentálta Harri Holkerinek, a koszovói ENSZigazgatás (UNMIK) vezetőjének a kijelentését, hogy a legelején spont án volt az erőszakhullám, később viszont szélsőséges csoportok manipulálták a tömegeket. Ennél határozottabb volt a szerb kormány: Goran Svilanovic külügyminiszter Kofi Annan ENSZfőtitkártól kért magyarázatot Harri Holkeri kijelentése miatt. Az EU külügy miniszterei a szerb kormánytól válaszcsapások helyett a folyamat leállítását, az albánoktól pedig az erőszak leállítását követelik – tájékoztatta lapunkat Kovács László. A koszovói főtanácsadó szerint a koszovói rendezésben minden érintett sok tekintetben kudarcot vallott, s ez azt az üzenetet hordozza magában, hogy nem szabad megoldatlanul hagyni a problémákat. Szavait több nyugati vezető és szakértő is
