Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-23
5 akkor miért veszít ilyen mértékben hitelességéből saját közösségén belül, és miért csak most? Hiszen a radikálisok folyamatosan tiltakoztak a mérsékeltek politikája ellen. Semmi nem állítja jobban egymással szembe a két politikai magatartást, mint az 1999 táján történtek, amikor Románia a NATOtagságért és az e urópai integrációért harcolt. Tokay Györgyöt, a nemzeti kisebbségvédelmi főosztályt vezető minisztert egyik fővárosból a másikba hordozták, hogy bizonyítsa „a románmagyar megbékélési modell” értékét. Tőkés László éppen abban az időszakban kezdett „a romániai etnikai tisztogatásról” be szélni. E magatartás következtében elismertsége sokat csökkent a románság szemében, de – mint az RMDSZ kongresszusa is mutatta – Tőkés saját közösségén belül is veszített. Íme, ezért nem kell a jelenlegi törést úgy értelmezni, hogy megváltozott a magyaro k viszonyulásmódja az RMDSZ politikai alapelveivel kapcsolatban. Mindez nem más, mint szembehelyezkedés azzal, ahogyan a szövetség vezetői jelenleg saját közösségüket kezelik. Egyre többen vannak és egyre motiváltabbak azok, akik az RMDSZ belső demokráciáj ának eltűnését sérelmezik. Ennek a politikának a tetőfoka természetesen az, hogy a legutóbbi választási javaslat kizárja a választási folyamatból a többi magyar szervezet mindegyikét. A drákói követelményeknek az RMDSZ kivételével senki más nem képes m egfelelni. Ez a magyarázata annak, hogy Kézdivásárhelyen és más városokban március 15ét 2004ben két közösség ünnepelte. Azok a jelszavak domináltak, amelyek Székelyföld újra autonómmá válását követelik. vissza BP0389 4 2 30 MTIk1102 Kovács László szerint van elmozdulás az EU alkotmányának ügyében kod: diplomácia/külkapcsolat/eu/NKSZ/KULP fk: EUR/HU ld: Erdész Jenő, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2004. március 22., hétfő (MTI) - Érzékelni lehet bizonyos elmozdulást az EU alkotmányos szerződésének ügyében, ami ideális esetben azt eredményezheti, hogy akár még a soros ír elnökség alatt, az év közepéig megszülethet róla a megállapodás - állapította meg hétfőn Brüsszelben a magyar külügyminiszter. Kovács László a tagállamok és a csatlakozó országok külügyminisztereinek tanácsülésén vett részt, amelyen ez a kérdés forma szerint nem szerepe lt ugyan napirenden, de kötetlen beszélgetésekben szóba került. Az ülés fő feladata a csütörtökpénteken esedékes EUcsúcs előkészítése volt, amelyen várhatóan a terrorizmus elleni harc áll majd a figyelem középpontjában. Az elnökség szándékai szerint azonban ugyanilyen hangsúlyt kap az unió hosszú távú gazdaságfejlesztési programja, az úgynevezett lisszaboni stratégia, valamint az alkotmányról dönteni hivatott kormányközi konferencia esetleges felújításának a kérdése. Az alkotmánnyal kapcsolatos l egvitatottabb kérdésben, a majdani szavazási rendszert illetően a külügyminiszter szerint a kettős többség elvének elfogadása körül körvonalazódik a megállapodás. A decemberben tartott legutóbbi EUcsúcson a tagállamok alapvetően azért nem tudtak egye tértésre jutni az alkotmány végleges szövegéről, mert Spanyolország és Lengyelország határozottan kitartott a szavazati súlyok nizzai szerződésben rögzített rendszerének megőrzése mellett, Németország és Franciaország pedig ugyanilyen határozottan ellenezt e ezt. A kettős többség elve azt jelentené, hogy egy döntést akkor tekintenének elfogadottnak, ha azt a miniszterek tanácsában a tagállamoknak legalább a fele megszavazza, s ugyanezek az országok egyúttal az unió összlakosságának is a többségét képvis elik. A kisebb és közepes tagállamok célja ezzel kapcsolatban az, hogy a nagyobbak ne alkothassanak úgynevezett blokkoló kisebbséget a döntések meghozatalakor. Ennek megfelelően egyaránt el tudnának
