Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-01
21 A félelmet lassan újra az éhezés miatti elkeseredés váltja fel - sommázza a hat gyermekével egy bádogkonténerben tengődő asszony. A megkérdezett lakók szinte egytől egyig azt mondták: napok óta nem, vagy csak nagyon keveset ettek. Az Európai Parlamentben is várhatóan hamarosan napirendre kerül a szlovákiai romák helyzete, miután a múlt hét végén az Osztrák Néppárt egyik képviselője felszólította a parlament elnökét, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a helyzet kivizsgálására. A helyi sajtó szerint ugyanakkor a szlovák kormány 50 millió szlovák koronát (340millió forintot) tervez elkülöníteni egy kampányra, hogy a k ülföldi reputációját javítsa. MTIRoma Sajtóközpontinformációvissza Nem az államnak spórolnak Az egyházakat érintő konkrét megszorításokról egyelőre senki nem tud, egyedül a katolikus zsámbéki főiskola felújításából vonnak el pénzt. Egyházvezetők szerint nem lenne miből elvenni. Kérdés, ha a kormány spórolni akar, miért növelte idén az egyházaknak adott támogatást. Bár a perselyekbe dobálnak pénzt a hívôk, ezekbôl nem lehet eltartani az egyházakat. Nagyobb támogatás jut a személyi jövedelemad óból - fotó: Németh András Péter A múlt héten ismertették az állami szervek konkrét terveiket, hogyan spórolnak idén 185 milliárd forintot a költségvetésből. A megszorítások bejelentésekor Draskovics Tibor pénzügyminiszter az egyházakat is kérte, vállal janak részt a takarékosságban. Hivatalos értesítést erről egyik egyház sem kapott. A bejelentés előtt az egyházügyi államtitkársággal sem egyeztettek. Az egyházi vezetők nem tudják, hogyan tudnának elvonni "amúgy is szűkös kereteikből". Az SZDSZ szerint v áltoztatni kellene a finanszírozáson. Az egyházi vezetők azonban átgondolatlannak tartják a szabaddemokrata elképzelést, hogy a hitéletet a hívők tartsák el. Idén a tavalyi támogatás másfélszerese jut hitéletre. A kiegészítő támogatás 11 milliárd forint. Jelenleg az adófizetők által felajánlott egy százalékokat az állam kiegészíti az összes befizetett személyi jövedelemadó egy százalékának kilenctizedéig. A szabadon felhasználható kiegészítés többszöröse a felajánlott egy százalékok összegének. Egyházügyi szakértők nem értik, miért emelte a kormány az egyházaknak adott támogatást, ha spórolni akar. Ezt önellentmondásnak tartják, és katasztrofálisnak ítélik a kormány nyilatkozatait. Szakértők szerint Draskovics bejelentése kommunikációs trükk volt, hogy a k özvélemény értse: az egyházaknak is van miből spórolni, másrészt a kormány meg akarta előzni az egyházak ellenkampányát. Református és katolikus egyházi vezetők egyébként furcsállnák, "ha a pénzügyminiszter beleavatkozna pénzügyeikbe". A katolikusoknak 53 milliárd jut A befizetett adó egy százalékából az egyházak a 2002es bevallás alapján 2,99 milliárd forintot kaptak 635 ezer felajánlótól. A katolikus egyház 2002ben 53 milliárd forintból gazdálkodott. Ebbôl 31 milliárd a központi költségvetésbôl érkez ett, 7,5 milliárd pedig önkormányzati támogatásként. Személyi jövedelemadóból egymilliárd 506 millió forintot ajánlottak fel. Az állami kiegészítéssel együtt 6,3 milliárd folyt be az adóból. A megszorítás csak a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolát érinti: 130 millióval csökken a felújításra szánt összeg. A tűzesetben megrongálódott épület rendbe hozására az állam 450 milliót ajánlott fel. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök nem tud a forrásmegvonásról. "Ez nem egy vidéki egyházi főiskolácska, hanem országos szintű közoktatási feladatokat ellátó intézmény" – mondta. Egyházi vezetők szerint a katolikus egyházban a takarékosság általános, gyakran a hitéleti támogatásból egészítik ki a közfunkciókat ellátó iskolák költségvetését. A katolikusok azt mondják: épületeiket
