Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-09
9 túli magyarok sorsa. A t elevízió azért is jó ötlet – vallják sokan – , mert a politikusok irányítása alá kerülő médium megerősítheti az utóbbi években egyre jobban hitelét vesztő RMDSZt, és erős fegyver lehet a szövetségből kiszorított másként gondolkodók ellen. Az RMDSZ persze örült az ötletnek. Markó Béla elnök már novemberben összehívta a romániai magyar televíziós szakembereket, hogy beszélgessenek az elképzelésről. Akkor úgy nyilatkozott, a földi sugárzás helyett (melyhez ki kellene építeni az átjátszóállomásokat) a műholdas , digitális szórást javasolja. Egyéb konkrétumról nem esett szó, csupán annyi derült ki, hogy az adást a kis stúdiók által beküldött műsorokból raknák össze, és a magyar állam „egymilliárd forint alatti” összeget szán a támogatásra. Konkrétumból azóta sem került sok nyilvánosságra. Lapunk információi szerint még nem dőlt el, hogy Kolozsvár vagy Marosvásárhely adna otthont a központi stúdiónak. Úgy tudjuk, hogy Marosvásárhelyen már megtekintették az egyik szóba jöhető épületet, ám a városvezetés nem túl bar átságos a televízióalapítási kísérletekkel: legutóbb kétszer is megfúrták a román közszolgálati tévé most létrehozandó területi stúdiójának elképzeléseit. Az RMDSZ mindenesetre létrehozta a majdani televíziót működtető és felügyelő kuratóriumot, melynek el nöke a párt 2004es kampányainak főnöke, Nagy Zsolt lett. A híres erdélyi mozgóképes, Janovics Jenő nevét viselő alapítvány öt alapítója közt az RMDSZ elnöke és ügyvezetője mellett három közéleti személyiséget is találni, míg a tizenhárom tagú kuratóriumba n feltűnően sok az RMDSZ közeli tag, köztük a Népszabadság kolozsvári tudósítója, Tibori Szabó Zoltán. A kuratórium döntéseinek előkészítését egy tévésekből és filmesekből álló tanácsadó testület segíti a tervek szerint, de ez idáig a lapunknak nyilatkozó tagok szerint a majdani televíziót érintő érdemi kérdésekről nem volt szó. Csupán arról érdeklődtek náluk, hogy vállaljáke a testületben való részvételt. Az erdélyi magyar történelmi egyházak ugyanakkor kevesellték, hogy a kuratóriumban csak két lelkész k apott helyet, és azokat is az RMDSZ elnöke jelölte ki. A katolikus, református, evangélius és unitárius püspökök és a gyulafehérvári érsek által aláírt közös nyilatkozat üdvözölte a magyar kormány szándékát, ám ugyanakkor aggódásukat fejezték ki a Duna tév é sorsa iránt – azt nem szeretnék ugyanis, ha az utóbbitól elvont pénzből indulna az új vállalkozás. Hasonlóképpen nyilatkozott a romániai református egyház zsinati állandó tanácsa is, azt javasolva: a televízió felállításában és működtetésében a romániai magyar történelmi egyházak a civil és a politikai szférával azonos mértékben kapjanak szerepet. Ellenkező esetben fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy „minden nemes szándék ellenére ez a televízió az erdélyi magyarság újabb megosztásához vezetne”. Vita l ángolt fel az új tévé nevéről is: egyesek a süllyedő Titanic utasai segítségére siető hajóról Kárpátiának neveznék el, mások az egyszerűség mellett törtek lándzsát akkor, amikor az Etv elnevezés mellett kardoskodtak. Múlt szombaton az erdélyi Krónika cím ű napilapban vitaindító tanulmány jelent meg két ismert televíziós, Maksai Ágnes és Marius Tabacu tollából. Az erdélyi magyar televíziózásról szóló írásukban a szerzők kifejtik: a létrehozandó médium szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, de nem jöhet lét re egyetlen, már működő tévé ellenében sem. Nem lehet elitista intézmény, szólnia kell mindenkihez, és elő kell segítenie a román – magyar és az anyaországi – határon túli magyar kapcsolatot, valamint az Erdélyen belüli magyar társadalom különböző politikai, g azdasági, kulturális csoportjai közti párbeszédet. Úgy vélik, az új televíziónak kiegészítő jellegűnek kell lennie, ezért azonnal meg kell kezdeni a magyar nyelven sugárzó televíziók egymáshoz való viszonyának tisztázását. Miközben tehát Erdélyben elindul t a szakmaipolitikai vita az új intézményről, az anyaországban még semmit sem tudni a tervezett támogatás forrásáról és nagyságáról. A jövő évi költségvetésben nem szerepel az erdélyi magyar tévének juttatandó támogatás, de magyarországi lapértesülések sz erint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium biztosítaná az induláshoz szükséges forrásokat. Az IHM lapzártáig nem válaszolt a hír megerősítésével kapcsolatos és az összeg nagyságára vonatkozó kérdésünkre – állítólag napokon belül kormányzati döntés vá rható az ügyben. vissza Román pénz, magyar szó - Milliárdosok a Reggeli Újság mögött Világgazdaság [20040309] Románia egyik leggazdagabb üzletemberpárosa, Ioan és Viorel Micula indított új magy ar nyelv ű napilapot Nagyváradon. A Reggeli Újság az osztrák tulajdonban lévő Bihari Napló riválisa lesz.
