Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-26
14 "A küszöb csökkentésének célja az, ho gy a kisebbségi pártok önállóan vegyenek részt a választ á sokon, kapjanak egy, két vagy öt képviselői helyet, ami nem változtatja meg a parlamenti erővisz o nyokat, és így ellehetetlenülne bármillyen regionális vagy polgári tömörülés" - mondta mai sajtóé r teke zletén Čanak. Szerinte a módosításokat javasolók azon igyekeznek, hogy Szerbiában minden vitás támát, és nem csupán Vajdaság kérdését, nemzetiségi kérdéssé tegyenek. vissza (Szerbia rovatunkból) ERDÉLY CHANNEL? Neve, műsorter ve még nincs az új csatornának A magyar állam várhatóan kevesebb pénzt adna rá, mint amennyi szakemberek szerint szükséges, kéthárom éven belül pedig önfenntartónak kellene lennie. A TV az év végére már sugározna - a Transindex azokat kérdezte, akik csin álni fogják. Kereskedelmi televízió lesz ? papírforma szerint A romániai jogszabályok szerint csak az a televízió lehet közszolgálati, mely az állam támogatásával műk ö- dik - mivel a tévé nem román költségvetési forrásokból jönne létre, azt kereskedelmi t évéadóként kell bej egyezni. Ez nem jelenti azt, hogy egy nonprofit intézmény ne foghatna kere s kedelmi tevékenységbe - szóval itt lehet a dolgot megspekulálni. Így kerül képbe a Janovics Jenő Alapítvány létrehozása. Az, hogy kereskedelmi jellegű vagy köz szolgálati jellegű alapvetően nem abban különbözik, hogy ko mmersz versus unalmas, hanem abban, hogy profitorientált vagy közösségi. A dolog logikája szerint a telev í- ziónak ez utóbbinak kellene lennie. Neve még nincs Az ideák világában keresendő televízi ó jelenleg "erdélyi magyar televízió" munkanéven fut. Ötl e tek már vannak: eszerint a tévé neve Kárpátia, ETV vagy Bartók Televízió is lehetne. Logo, név, szlogen pályázat még nem volt kiírva. Kampánytévé vagy nem, majd eldől. "Nem lesz kampánytelevízió" ? válaszolt az RMDSZ választási ka mpányát vezető Nagy Zsolt arra a kérdésre, hogy véletlennek tekinthetőe kinevezése a Janovicskuratórium élére. Elmondása szerint ő csak és kizárólag szervezési kérdésekkel foglalk o zik. Más vélemények szerint az, hogy Na gy Zsolt egyféle perszonálunióban két ilyen meghatározó és nehezen egyeztethető tisztséget is b etölt, gagyi RMDSZjelzés a romániai magyar értelmiségiek irányába. Boros Zoltán médiaszakértő szerint a szakmailag "vitathatatlanul egyoldalú" kuratórium nem ga rancia a televízió kiegyensúlyozottságára. A szakmabeliek megegyeznek abban, hogy erdélyi magyar televízió számára a legolcsóbb mego l dás rögtön első lépésben bevásárolni a csúcstechnológiából - ez ugyan nagyobb egyszeri ráfordítást igényel, de hossz ú- távon költségcsökkentő. Létezik egy olyan elképzelés is, miszerint a televízió gerincét az optikai kábellel "hálózatba" kapcsolt kisebb stúdiók alkothatnák, azonban Schneider Tibor, a Román Televízió (TVR) b ukaresti magyar adásának operatőrrendezője ezt nem ta rtja szerencsés ötletnek. A kis stúdiók felszerelése négyöt éven belül elavultnak számít. Ugyanakkor szerinte a munkát nagyban megkönnyítené egy, kizárólag erre a célra épített központi stúdió. Ez is tetemes összegbe kerül, de hosszú távon mindenképp olc sóbb lenne az első elgondolásnál. Csép Sándor , a Janovics Jenő Alapítvány alapító testületének alapítótagja ezzel szemben úgy látja, rövid távon a többközpontú megoldás lenne a legéletképesebb: a Romániában található, körülbelül 30 műhely mindegyikét fel kérnék az együttműködésre, lévén, hogy jelenleg szinte mindegyik st ú dió teljesíteni tudja a minőségi kritériumokat. Ugyanakkor meghatároznának egy hierarchiát a stúdiók közt ? így már csak egy adminisztratív központot kell kialakítani: ennek helyét még ne m tudni, Kolozsvár és Marosvásárhely merült fel. Ami az anyagok központba való küldését illeti, néhány éven belül egész Erdélyt be lehetne hálózni optikai kábellel, addig az anyagokat akár autóval is szállíthatnák. Hosszú távon azonban Csép is egy saját st áb kialakítását látja a legmegfelelőbb megoldásnak. Humán erőforrások