Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-25
5 "A mai aláírással megteremtettük a támogatások tényleges folyósításának a lehetőségeit" - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, az alapítvány rövidesen közzé teszi pályázati felhívását. A HTMH elnöke "bizonyos felmerült értesülésekre" célozva közölte: "szeretném önöket megnyugtatni, szó sincs arról, hogy alapítványokat egyesíte nének", vagy hogy a HTMH és a Nemzeti és Etnikai Hivatal tartozna majd egy intézményi keretbe. "Ilyen tervek nem léteznek a kormány asztalán" - jelentette ki, de hozzátette azt is, hogy "fennáll annak a lehetősége, hogy bizonyos lépésekre kényszerül a kormány a megszorítások tárgyában". Pék László, a támogatás továbbításáért felelős szlovákiai Pázmány Péter Alapítvány (PPA) elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az anyaországi támogatás pozitív hatással lesz a szlovákiai magyar közösségek élet ére. Közölte, hogy az identitásmegőrzést szeretnék segíteni, így például különböző szabadidős szakkörök, önképző körök tevékenységét vagy a pedagógusok munkáját. A. Nagy László, az alapítvány tagja úgy vélte, sikerült olyan megállapodást kidolgozni , amely egyszerre tesz eleget a magyar és a szlovák politika elvárásainak. Megítélése szerint a támogatási megoldás ugyanakkor "értékében és mértékében" is megfelel a többi szomszédos ország magyarságának biztosított segítségnek, "csak a konstrukció más". A szerződés lényege, hogy azok a szülők, akiknek gyermeke magyar nyelvű oktatási intézményben tanul, nem közvetlenül kapják meg a pénzbeni segítséget, hanem közvetve, az iskolai szülői közösségen keresztül, így a PPAhoz nyújthatnak be pályázatot a tám ogatásra. A támogatás összege továbbra is gyermekenként húszezer forint, és az igénylésnek nem feltétele a magyarigazolvány sem. A két állam két éve nem tudott megállapodni a szerződés tartalmáról. Szlovákia nem járult hozzá ahhoz, hogy a szlovákia i magyar szülők közvetlenül igényelhessék az oktatási, nevelési támogatást úgy, mint az például Románia esetében lehetséges volt. Pomogáts Béla, a sajtótájékoztatón részt vevő Illyés Közalapítvány (IK) elnöke úgy fogalmazott: "az európai megoldás az le tt volna, ha mi (...) két, két és fél évvel ezelőtt jutunk el a mai helyzethez". "Egyelőre örüljünk annak, hogy itt tartunk, és használjuk ki ezt az alkalmat a további építkezésekre" - mondta. vissza +++ bvj/bvz 15.30 LM T 240204 3471 BP0352 4 130 MTIb1185 Pomogáts Béla: ne csökkenjen a határon túli magyarok támogatása kod: BELP/diplomácia/KULP fk: HU ld: Budapest, 2004. február 24., kedd (MTI) - Az Illyés Közalapítvány elnöke kedden Budapesten sajtó tájékoztatón közölte, hogy a tervezett pénzügyi megszorításoknak nem szabad érintenie a határon túli magyarság támogatását, így a kisebbségi magyarság k ulturális intézményeinek fenntartását szolgáló szervezettől sem szabad forrást elvonni. "Egy kisebb méretű csökkenés is megrendítheti a magyar állam támogatási stratégiáját és a kisebbségi magyar intézményrendszert" - hívta fel a figyelmet az IK kurató riuma abban a nyilatkozatban, melyet Pomogáts Béla elnök ismertetett az újságírókkal, amikor részt vett a szlovákiai magyarság támogatásáról szóló megállapodás aláírásán. Elmondta, az IK kuratóriuma a napokban ülést tartott, ahol kifejezték azt a meggy őződésüket, hogy a várható pénzügyi megszorításoknak nem szabad érinteniük a szervezet költségvetését. Arról tájékoztatott, hogy a közalapítványnak évente biztosított költségvetési forrás, a mintegy egymilliárd forint 2001 óta nem emelkedett, s az infl áció figyelembevételével ez reálértéken mintegy 180 millió forint veszteséget jelentett eddig a szervezetnek. "Ha ezt az összeget még tovább (...) csökkentik, akkor ez az alapítvány az összeomlás szélére kerül" - hívta fel a figyelmet, s hozzátette, ho gy az IK költségvetési forrását inkább növelni kellene. Úgy vélte: a támogatás ügyét nem szabad kizárólag a költségvetés oldaláról megítélni. Mint mondta: "itt nemzetpolitikai kérdésekről" és a "Magyar Köztársaság erkölcseiről van szó". Pomogáts Béla úgy látja, hogy a magyar államnak erkölcsi kötelesség e a "határon túl élő, elszakított magyar nemzetrészek és közösségek támogatása, a kulturális intézményeinek támogatása".
