Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-24
9 kapcsán a film rendezői az akkori magyar miniszterelnököt, Németh Miklóst idézik, aki szerint a magyar titkosszolgálatok fegyvert szállítottak Ceausescu ellenzékének, annak tagjait magyarországi táborokban képezték ki, de a magyar titkosszolgálatok ü gynököket is beszerveztek a román államapparátusból, közöttük a Ceausescupárt a központi bizottság épületéből helikopterbe segítő Victor Athanasiu Stanculescut, a fordulat utáni honvédelmi minisztert. Kulcsszerepet játszott a diverziós akciókban a CIA Kel etEurópával foglalkozó ügyosztályának akkori főnöke, Milton Bearden, aki elismeri, hogy "egészében véve" az összeesküvést Washingtonból irányították. A műveletek első szakaszát Ceausescu lejáratása képezte. E célból ügynökök egész serege dolgozott azon, hogy a nemzetközi sajtón keresztül a leghajmeresztőbb híreket terjesszék el a diktátorról és rendszeréről. Így kapott igen nagy teret például a falurombolás. A második szakaszban a lehetséges utódokat népszerűsítették, így terjedt el a hír, hogy Ion Ilies cu lenne a legalkalmasabb Ceausescut felváltani. Ezt is a CIA juttatta ki a külföldi sajtóhoz. A harmadik szakaszt a temesvári akciók manipulálása jelentette. A nemzetközi sajtót elárasztották a temesvári vérengzésekről szóló hírekkel, a holttesteket bemut ató képekkel. A dokumentumfilm szerint ezeket a holttesteket "speciálisan a látvány kedvéért" vitték a helyszínre a temesvári hullaházból. A temesvári "forradalom" a gondos előkészítésnek köszönhetően elsöpörte Ceausescut, még mielőtt az igazság kiderülhet ett volna. Lapunk megkereste Németh Miklóst is, hogy kommentálja az értesüléseket. A volt miniszterelnök előbb annyit mondott, hogy amíg írásban nem látja a közléseket, addig nem nyilatkozik. Miután felajánlottuk neki, hogy előzetesen elküldjük neki a tud ósítást, azt mondta, hogy csak a cikk megjelenése után hajlandó annak tartalmát kommentálni. vissza Bogdán Tibor/Bukarest Kovács szerint elvi kérdés a munkaerő szabad áramlása Inkább elvi, mint gyakorlati kérdésnek teki nti Kovács László külügyminiszter a szabad munkaerőáramlás lehetőségét az Európai Unió országaiban Magyarország csatlakozása kapcsán. Mint mondta, e tekintetben még sok a nyitott kérdés, nem úgy, mint például az áruk szabad mozgásának vonatkozásában. Hozz átette: tömeges magyar munkaerőáramlástól nem tart. Magyarország az EU egységes belső piacán az áruk szabad mozgását nem látja problematikusnak, a munkaerő áramlását azonban igen - jelentette ki Kovács László az EU külügyminiszteri tanácsának Brüsszelbe n tartott ülésén. Utalt arra, hogy Magyarország - a tavalyi 2,8 százalékos gazdasági növekedés és 5,5 százalékos munkanélküliség mellett - semmiképpen nem tartozik azok közé az országok közé, amelyektől a jelenlegi tagállamoknak tömeges munkaerőbeáramlás tól kellene tartaniuk. A magyar külügyminiszter számára inkább elvi, mint gyakorlati kérdés, hogy ne legyenek komolyabb akadályok a munkaerő szabad áramlása előtt. Az unió egésze számára viszont ez a versenyképességet is befolyásoló tényező - állapította meg. vissza NÉPSZAVA Online 20040223 -- OGY - interpellációk ------------------------------------------------------------------------------------ Ld: Budapest, 2004. február 23., hétfő (MTI) - Németh Zsolt fideszes képviselő arra volt kíváncsi, hogy a költségvetési kiadást csökkentő intézkedések mennyiben érintik a határon túli magyarok támogatását. Választ várt arra is: tervezie a kormány az alapítványok,
