Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-23
14 érdekérvényesítésre a belgrádi, vagy a vajdasági szerb pártokban, sőt az esetleg velük alakított koalíciókban sincs lehetőség. Most arra lenne szükség, az öt vajdasági magyar párt memorandummal forduljon a felálló szerb kormányhoz. A memorandumban, amelyet aláírhatna számos civil szervezet vezetője is, vázolnunk kellene a vajdasági magyarság nyílt és megoldatlan helyzetének rend ezésére irányuló közös javaslatainkat. Ezek közül a VMDP a legfontosabbnak tartja a jogszabályalkotási és végrehajtási jogosítványokkal is rendelkező magyar (perszonális) autonómiát, valamint az immár európai normává lett számarányos parlamenti képvisele tet: a magyar kisebbségi választói névjegyzék alapján többpárti választásokon betölthető szavatolt parlamenti helyek intézményét. Nyitottak vagyunk más autonómiamodellek befogadására is. A hét végére Szabadkára, a vajdasági autonómia ügyében összehívott V ajdasági Konvencióhoz a magyaroknak nem fűződik érdeke. Célja legfeljebb a ČanakKasza kettős parlamentbe való bejuttatása lehet. Kirekesztő összejövetel készül Szabadkán, hisz csak az önök politikai ízlésének megfelelő pártok, szervezetek lesznek jelen . Vajdaság autonómiája nem magyar, hanem szerb ügy. Az autonómia - úgy ahogy azt az 1974es szövetségi alkotmányban rögzítették - a pártállam, Tito és a legszűkebb jugoszláv vezetőség eszköze volt arra, hogy közös erővel kordában tartsák Szerbiát. A nnak ellenére, hogy az adott körülmények között - miközben ki volt téve az egyre gyorsuló asszimilációs folyamatoknak - a vajdasági magyarság haszonélvezője volt a vétójogot is tartalmazó autonómiának, ez a vízió ma már meghaladott politikai elképzel és. Ha úgy gondolják, hogy nem az, fogadják el Fira akadémikus vétójogot is tartalmazó vajdasági alkotmánytervezetét, s a tartományi képviselőház írjon ki népszavazást a dilemma eldöntésére. Minden más változat nem más, mint porhintés. Eljött az idej e annak, hogy a vajdasági magyarság szembesüljön a realitásokkal. A VMDP szerint a vajdasági magyarság jövője a magyar (perszonális) autonómia és a kettős állampolgárságot is magába foglaló határmódosítás nélküli nemzeti integráció. Akkor is, ha a kettős á llampolgársággal Horn Gyula és mások, talán csak Magyarország pillanatnyi gazdasági gondjai, esetleg a nemzeti oldal potenciális megerősödése miatt, nem értenek egyet. A VMDP nem vesz részt a megtévesztő vajdasági autonómia propagálásában, s ettől a jöv őben is távol tartja magát. Dolgozik az új szerb kormánynak szánt memorandumon. Ennek ellenére a VMDP - akár a szabadkai, szerintünk magyar szempontból haszontalan találkozó után is - hajlandó a fenn vázolt közös fellépésre. Szíves visszajelzését várva , tisztelettel: Ágoston András vissza Új törvény a kisebbségekről Szlovákiában Idén elkészül a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, jelentette be Csáky Pál. Az emberjogi miniszterelnökhelyettes számára - saját bevallása szerint - a norma jogrendünkbe iktatása prioritásnak számít ez évi feladatai között, írja az Új Szó. A közelmúltban a jogszabály kidolgozása még a kulturális minisztérium hatáskörébe tartozott, és Kvarda József államtitkár lapunknak a bizonytalan koalíció s helyzettel és a parlamenti erőviszonyok alakulásával magyarázta, miért nem állt még elő a tárca a javaslattal. Azt mondta, mihelyt lesz politikai akarat, és ismét többségbe kerül a kormánykoalíció, lesz értelme a parlament elé terjeszteni a tervezetet. K iderült, időközben a Rudolf Chmel vezette minisztérium "megszabadult" e feladattól. "Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tárcánál nincs politikai akarat a törvény előterjesztésére, a kormány módosította korábbi határozatát, azaz ez a feladat átkerült Csáky P ál hatáskörébe. A minisztérium nagy örömmel fogadta a dolgot" - magyarázta lapunknak Kvarda József. Hozzátette: a kulturális tárca ugyan készíttetett egy elemzést más országok kisebbségeinek jogállásáról, ám a törvényalkotási főosztály már nem volt hajland ó foglalkozni a konkrét javaslat megfogalmazásával. Ezért az államtitkár saját szakembereivel nem hivatalosan dolgozott a javaslaton, de a tárca utólag sem adta nevét a tervezethez. Kvarda, miután tudatosította, hogy a minisztérium részéről időhúzásról van szó, és hiányzik a politikai akarat a törvény előterjesztéséhez, az MKP elnöksége elé terjesztette a dolgot, illetve a jogszabálytervezet négy változatát átadta Csákynak. - Az elnökség beleegyezésével a kormányban javasoltuk, hogy e feladat kerüljön a kis ebbségi miniszterelnökhelyetteshez, de természetesen a továbbiakban is szívesen segítek - tette hozzá Kvarda. A kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény kidolgozása továbbra is a kulturális tárca jogkörébe tartozik. Kvarda bízik benne, év végéi g ez is elkészül. vissza
