Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-20
20 1990ben az volt a tét, tudunke élni a szabad választások lehetőségével. Most az a tét, tudunke élni a választás szabadságával. Szavazókból választókká tudunke válni? Akkor - több évtizedes kommunista diktatúra után - a parlamentáris demokrácia intézményeinek megteremtését, a tisztességes közképviselet kialakítását, az egypártrendszer felszámolását tartottuk a legfontosabbnak. Most már tudjuk, hogy a törvény adta szavazati jog önmagában nem elég, az egypártrendszer újratermeli magát, ha nincs meg a választás lehetősége, azaz a választás szabadsága. A Magyar Polgári Szövetség célja, hogy visszaadja a romániai magyarságnak a választás szabadságát! Keresztén y, nemzeti és polgári szövetséget kötöttünk. Keresztényt, mert istenfélők vagyunk, nemzetit, mert magyarok vagyunk, és polgárit, mert tudjuk, nincs egyéni boldogulás közjó nélkül, és nincs közösség értékteremtő egyén nélkül. Elfogadjuk, hogy sokan és sokfé lék vagyunk, ám tudjuk, bárhová elutazván a nagyvilágba, mindannyian Erdélybe térünk haza. Nem csodát hozunk, hanem őszinte szót. Tiszta beszédet. Ez a mi alternatívánk. A Magyar Polgári Szövetség első alkalommal a 2004. évi helyhatósági választásokon Székelyföldön visszaadja a magyar választópolgároknak a választás szabadságát. A Székelyföld minden településén a választók dönthetnek a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ jelöltjei között. Ott teremtjük meg a választás lehetőségét, ahol a magyar képvi selet semmiképpen nem kerülhet veszélybe. Ahol két magyar jelölt versengésén közösségünk nem veszít, hanem nyer. Ahol megmérettethetnek azok, akik szerint nincs alternatíva. És azok is, akik szerint van. A választás szabadsága tehet pontot arra a vitára, k ik vannak többen. A Székelyföldön kívül azonban csak a magyar szervezetek összefogása biztosíthat eredményt. A Magyar Polgári Szövetség készen áll együttműködni minden RMDSZtaggal, helyi és megyei szervezettel azért, hogy a magyar képviselet mindenhol b iztosítható legyen. A hadonászó csúcsvezetők miatt a közvéleménykutatások szerint az RMDSZ 1990 óta először az elmúlt hónapokban veszítette el a parlamenti küszöb átlépéséhez szükséges támogatottságot. Üzenjük nekik, hogy keresztet a választópolgárok fo gnak tenni hamarosan, mégpedig a szavazócédulákra. Nem a csúcsvezetők, hanem a romániai magyarok döntenek arról, tizenöt év szavazás után eljötte a választás ideje. A politikai versenytől csak az fél, aki úgy érzi, alulmarad. Az egységet nem az veszélye zteti, ha élünk a választás szabadságával, és két magyar jelölt között választunk, hanem az, ha kiábrándulva a csúcsvezetők politikájából, elfordulunk a közéletünktől, ha úgy gondoljuk, hogy semminek nincs értelme, ha úgy érezzük, hogy a politika úri huncu tság, amibe nincs beleszólásunk, hogy tehetetlenek vagyunk, és ezért nem szavazunk és nem választunk, vagy ha igen, akkor netán - végső elkeseredésünkben - nem magyar pártra voksolunk. A csúcsvezetők lassan, de biztosan fél lábra állították az erdélyi ma gyarságot. A bal lábára. Fél lábon ugrálni - ez a kis lépések politikája. Mi azt akarjuk, hogy az erdélyi magyarság két lábbal álljon a szülőföldjén. Ez az egyenes lépések politikája. Az európai gyakorlat és tartalom szerint megszerzendő autonómia a romá niai magyarság jövőjének záloga. Sem többet, sem kevesebbet nem akarunk annál az autonómiánál, ami Európában megvalósult, ami stabilitást teremtett és értelmet adott a kisebbségi jövőnek. Az európai uniós csatlakozás előtt álló Románia azt mondta, számára minden jó és elfogadható, ami Európának is jó. Ezért a Magyar Polgári Szövetség támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által kinyilvánított autonómiatervezeteket. Egyenlő méltósággal élhető életet akarunk szülőföldünkön. Enn ek az eszköze az autonómia. Ott kezdődik, hogy nem félünk. Azt jelenti, szellemi és anyagi erőforrásainkat nem csapolják
