Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-20
7 - Összefüggés van a kett ő között. Amikor kizárólag magyar szemszögből tekintem ezt a kérdést, akkor mint vajdasági magyarnak, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen tartományban fogok élni. Egy milosevicsi látszatautonómiában fogok élni, egy omnibusz autonómiában, vagy egy valós aut onómiában. A vajdasági magyarság többsége is azt mondja, hogy egy valós autonómiában érezzük jól magunkat, ebben tudjuk megvalósítani az alapvető jogainkat, tehát szeretjük a szülőföldünket és itt akarunk maradni. De ehhez komoly rendszerbeli változásokra van szükség. A többségi nemzet hozzáállásától is függ az, hogy mi lesz a Vajdaság sorsa. vissza BP0270 5 230 MTIk1029 SzlovákiaMagyarország - Pozsonyi Pravda: "Mi lesz DélSzlovákiával ?" kod: BELP/KULP/újság/PRES fk: SK/HU ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. február 19., csütörtök (MTI) - Szomorú képtelenség, hogy most, amikor a demokrácia kedvező feltételei között Szlovákia a saját államiságát építi, déli területeinek elveszítése fenyegeti - véli a pozsonyi Pravda cikkírója. A baloldali szlovák lap csütörtökön egymás mellett két olyan írást is közöl, melyek szerzői a Felvidék elveszítése miatt aggódnak. Marek Madaric szerint az ország déli területei "megszállás és háború nélkül , mintegy önfeladás által, a szlovák kormányzó elit tétlen szemlélődése mellett veszhetnek el", mert Szlovákia déli járásai - nyelvi, gazdasági, kulturális és hatalmi szempontból - már most a magyarok kezén vannak. Mindez Budapest sokéves, kitartó, átg ondolt lépéseinek, "meghosszabbított szlovákiai kezének" következményeként, Szlovákia vezetőinek tehetetlensége nyomán állhat elő, jóllehet Szlovákia önállósulása, 1993. óta az ország sorsa fölötti felelősség minden eszköze a kezükben van - írja a szerző. Azon sajnálkozik, hogy a szlovákok közül sokan máig nem fogták fel, vagy alábecsülték a szlovákiai magyarok pozíciójának folyamatos izmosodását. - Ha mindez nem ennyire fájdalmasan érintene minket, bizony csodálnunk kellene a magyarok mindenre kiterjedő kö vetkezetességét - írja és úgy látja: Budapest egyfajta "kulturális és politikai tekintélyt" tulajdonít magának, ugyanakkor kisvállalatok és olyan nagy társaságok révén veszi birtokába a délszlovákiai területeket, mint a Mol és az OTP. A lap állítása szerint Magyarország legmagasabb közjogi méltóságai nevén is nevezték a magyarok céljait. Idézi Mádl Ferenc magyar államfőt, aki tudomása szerint azt mondta, hogy "Magyarország az Európai Unióba lépve megszabadul a trianoni traumától". Az önálló Szlov ákia mindenkori vezetőit elmarasztalva azt írja: a történelem egyszer majd elszámoltatja őket, amiért úgy őrizték meg Szlovákia önállóságát és területi egységét, ahogyan megőrizték. vissza +++ kit/kes 13.32 LMT 190204 2293 BP0328 4 230 MTIk1045 Kárpátaljaoktatás - Véget ért a huszti magyar iskola kálváriája kod: iskola/nemzetiség/BELP/OKTA fk: UA ld: Ungvár, 2004. február 19., csütörtök (MTI) - Elutasította az ukrán legfelsőbb bíróság a huszti városi tanács fellebbezését a település magyar tannyelvű iskolájának bezárása ügyében, helyben hagyva a kárpátaljai fellebbviteli bíróság tavaly nyári döntését, amely a tanintézetnek kedvezett. A kijevi testület határozatáról csütörtökön beszámoló ungvári Ká rpáti Igaz Szó című közéleti lap szerint ezzel remélhetően véget ért a Tiszaparti város egyetlen magyar nyelvű oktatási intézményének 2002ben kezdődött kálváriája. Ekkor üzent ugyanis hadat a megyei jogú város magyarellenességéről híres polgármestere, Mi hajlo Dzsanda a magyar iskolának. A lap ennek kapcsán emlékeztet, hogy Huszt város képviselőtestülete még 2002 októberében megszavazta a magyar tanintézet akkreditálását, középiskolává minősítését, ám miután Dzsanda polgármester megvétózta a határozat ot, a rákövetkező novemberi ülésszakon a képviselők - két szavazat híján - nem erősítették meg korábbi döntésüket. Az ügy nagy visszhangot keltett Kárpátaljaszerte, az iskola tanulóinak szülei levélben fordultak Gajdos István parlamenti képviselőhöz, az e mberjogi, kisebbségi és nemzetiségi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó állandó parlamenti bizottság titkárához, aki a beadvány
