Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-17
5 Magyarország erős és hatékony Európában érdekelt - mutatott rá a mi niszterelnök, egyben fontosnak tartva, hogy Európa ne zárkózzon be, hanem folytassa Oroszországgal kezdett párbeszédét. Megerősítette, hogy támogatja közös európai gazdasági tér létrehozásának gondolatát az EU és Oroszország részvételével. Olyan megoldások at kell találni, hogy mindenki nyertes lehessen a kitágult Európában - mondta. A magyar kormányfő megjegyezte, hogy októberben Szentpéterváron kifejezte készségét az orosz elnöknek a vízumrendszer némi egyszerűsítésére kétoldalú alapon, az EUval egyez tetve. Ez fontos az üzletemberek számára is, szívesen fogadjuk az orosz beruházókat - mondta az interjúban, hangot adva annak a meggyőződésének, hogy a két ország egyszer el fog jutni a vízummentességhez. A Kádárkorszakra vonatkozó kérdésre Medgyessy Péter azt mondta, hogy politikai síkon az a világ nem volt jó, de magánemberként akkor volt fiatal, szerelmes, akkor születtek a gyermekei. Sokan látták, köztük ő is, hogy a rendszert meg kell változtatni, az embereknek nincs elég szabadságuk. És egy idő m últán a változások megértek. Mint mondta, büszke rá, hogy azok között lehetett, akik 198788ban megkezdték a gazdasági reformokat, majd 198990ben bizonyos értelemben a demokratizálási folyamatokat is. A miniszterelnök a Kádáridőszakból értéknek tar t bizonyos együttérzést a szegényekkel. A piac nem old meg mindent, ma nagyon sok a szegény Magyarországon - állapította meg, hozzátéve: ha a szegénység újratermelődik, azon kötelességünk változtatni. vissza +++ kit/kpa 11.4 0 LMT 160204 2692 Szerbia: Vuk Draskovics újra képben NSZ • 2004. február 17. • Szerző: Pilcz Nándor Meglepetéssel rukkoltak elő a hét végén az új szerb kormány megalakításáról tárgyaló politikai erők. Miután már bizonyosságnak tűnt az új választások kiírása, egy vasárnap esti bejelentésben azt valószínűsítették: e hét derekáig mégis megalakul a kisebbségi kabinet. A kormányban a Vojiszlav Kostunica exelnök vezette DSS, a Miroljub Labusz nevével fémjelzett G17 és Vuk Draskovics SPOja jut szerephez, a z eddig kormányzó Demokrata Párt viszont ellenzékbe vonul. A szocialisták külső támogatók lennének. A középpontban most Draskovics áll, aki pártja főbizottságának hét végi döntése nyomán immár elképzelhetőnek tartja közreműködését a megbélyegzett szocial isták támogatásától függő kormányban. A szerb politikai élet veteránjának pálfordulása nagy meglepetést keltett a közvéleményben, már csak azért is, mert – a jelenleg Hollandiában raboskodó volt államfő – Szlobodan Milosevics annak idején legalább két alka lommal az életére tört. Politikai elemzők szerint Szerbia aligha nyer bármit is, ha Kostunica megalakítja az új kabinetet. Kérdés, mekkora árat követelnek szavazataikért a szocialisták, akik régi szövetségeseikkel, a Seseljféle radikálisokkal összefogásb an bármikor megzsarolhatják a kormányt. Eközben a szerb politikai elit naponta kap egyre komolyabb figyelmeztetéseket Brüsszelből és Washingtontól, hogy a szocialistákkal való paktum nem szolgálja Szerbia felzárkózását az euroatlanti szervezetekhez. Annál kevésbé, mert a nacionalista Kostunicáék köztudottan ellene vannak a hágai ENSZtörvényszékkel való együttműködésnek, s nem lehetetlen – mint azt Carla del Ponte főügyész a minap vádként megfogalmazta – , hogy valóban menedéket nyújtanak Belgrádban a háború s bűnökkel gyanúsított Radovan Karadzsicsnak és Ratko Mladicsnak. Ennek anyagi következményei nemcsak az amerikai segély elmaradásában mutatkoznak meg, de még inkább abban, hogy a külföldi befektetők nagy ívben elkerülik az országot. Dragoljub Micsunovics , Szerbia és Montenegró parlamentjének elnöke viszont attól tart, hogy a szocialisták színre lépése az államszövetség széthullását okozhatja. Elemzők úgy vélik: Kostunica kabinetje – ha ugyan létrejön – nem lesz hoszszú életű. vi ssza
