Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-16
11 nem, csupán iskolai, vagy más közösségek kaphatnak támogatást, ráadásul csak pályáztatás útján. - De ha már így alakult, akkor is tekintélyes summa gyűlhet össze és nagyon fontos, hogyan sáfárkodik majd vele a támogatások fog adására és elosztására hivatott Pázmány Péter Alapítvány. A támogatásokból a pályázó közösségek könyvtárakat, informatikai rendszereket gyarapíthatnak, nemzeti azonosságtudatot erősítő programokat, tanfolyamokat szervezhetnek - hangsúlyozta a kommentár. vissza +++ kes/kgó 00.12 LMT 160204 2130 KOMMENTÁR − Státusrosszban a státusjó Rossz jelzéseket küldött Szlovákia és Magyarország csaknem három éven át Európába a státusügy kapcsán. Budapesten úgy hagyták jóvá a jogsza bályt, hogy előzőleg érdemben alig konzultáltak azokkal a szomszédos országokkal, amelyeknek a magyar nemzetiségű állampolgárait kedvezményekben kívánták részesíteni. Pozsony pedig szinte a végletekig gáncsoskodott, s akkor adta be bizonyos mértékig a dere kát, amikor már teljesen magára maradt kicsinyességében. Végül csak bejegyezték az anyaországi oktatási támogatások fogadására és elosztására hivatott Pázmány Péter Alapítvány módosított alapszabályát, s ezzel életbe lépett a magyar – szlovák kormányközi egy ezség is. Tény, hogy az eredeti státustörvény sokkal több kedvezményt nyújtott volna az érintett magyar nemzeti közösségeknek. Mégsem helyénvaló az állítólag teljesen megcsonkított jogszabály felett siránkozni. Vannak ugyanis jó elemei még a legutolsóként megkötött alkunak is. Máshol alanyi jogon a magyar iskolába járó gyermekek szülei kapnak évente húszezer forintnyi támogatást, amely Kárpátalja, Erdély, s a Vajdaság szegényeinek nem kevés pénz. Akár csak nálunk a bodrogközi, a gömöri vagy régióbeli munkan élkülinek a háromezer koronányi egyszeri támogatás. Különösen tanévkezdéskor, pillanatok alatt elköltenék ezt a pénzt. Szlovákiában azonban az említett dokumentum alapján – az egyetemistákat kivéve – egyének nem kaphatnak ilyen támogatást, csupán iskolai v agy más közösségek. Méghozzá pályázatok alapján. Tekintélyes summa gyűlhet így össze. Több szempontból is fontos, hogy ilyen körülmények között miként sáfárkodnak majd ezekkel az anyagi forrásokkal. Lehet ezekből könyvtárakat, informatikai rendszereket gya rapítani, fontos segédkönyveket vásárolni, a nemzeti azonosságtudatot erősítő programokat, továbbképző tanfolyamokat szervezni. Kellő összefogással még iskolabuszok költségeit is téríteni. Ebben a pénzínséges világban korszerűen felszerelt, színvonalas okt atást kínáló magyar tannyelvű iskolákat építeni, ahova egyre több szülő iratja be gyermekét, mert nyilvánvaló lesz, hogy itt szerezhet olyan tudást és erkölcsi tartást, amely boldogulásához, továbbtanulásához kiváló alapokat teremt. A szülői közösségek ped ig ezután saját bevételeikből az eddiginél sokkal nagyobb összeggel támogathatják a rászoruló gyermekeket. Nem sopánkodni kell tehát, hanem cselekedni. És kreatívan gondolkodni, hogy az anyaországi támogatások révén is sokkal többen legyenek a kiművelt mag yar emberfők országunkban. vissza SZILVÁSSY JÓZSEF Indul az Erdélyi Magyar Televízió NSZ • 2004. február 16. • Szerző: Munkatársunktól Döntés született a magyar kormánytámogatással induló Erdélyi Magyar Televíziót (EMT) é letre hívó és működtető Janovics Jenő Alapítvány létrehozásáról. Az erdélyi magyar mozgóképgyártás jeles személyiségéről elnevezett szervezet alapítói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió igazgat ótanácsának tagja és a romániai magyar PEN Klub elnöke, Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla RMDSZelnök és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítók az alapítvány vezetésére tizenhárom tagú kuratórium ot kértek fel. A testületben írókon, egyetemi tanárokon, színházi szakembereken kívül az egyházak képviselői is jelen vannak. A kuratórium döntéseit tíztagú szakmai tanácsadó testület készíti elő. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői múlt heti ülé sükön annak az elvárásuknak adtak hangot, hogy a létrejövő televízió az erdélyi magyarság kereszténynemzeti értékrendjét és hitbelierkölcsi értékeit érvényesítse. A püspökök egyetértéssel fogadták Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói lelkipásztor
