Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-13
4 Cikkek: BP0166 4 230 MTIk1028 RomániaMagyarországkisebbség - Hárs Gábor a kisebbségekről és az anyaországok szerepéről kod: KULP/nemzetiség/JOGI/BELP fk: HU/RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2004. február 12., csütörtök (MTI) - A módosított kedvezménytörvény sem gazdasági, sem szociális értelemben nem sérti a magyar állampolgárokat, ugyanakk or segíti a határon túli ma gyarokat és azokat, akik tanulják vagy tanítják a magyar nyelvet - mondta csütörtökön Bukarestben Hárs Gábor, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke. A képviselő részt vett azon a bukaresti szemináriumon, amelyen Közép- és DélkeletEurópa szakemberei az anyaországok és a határaikon túl élő nemzeti kisebbségek közötti viszonyról cserélnek eszmét, elsősorban a magyarromán tapasztalatok tükrében. A Nemzetközi Jog és a Nemzetközi Kapcsolatok Román Egyesülete (ADIRI) által, a román külüg yminisztérium támogatásával szervezett tanácskozáson Hárs Gábor ismertette a magyarországi kedvezménytörvény történetét. A tanácskozás helyszínén a honatya elmondta az MTInek: a módosított kedvezménytörvény valóban segítséget nyújt a romániai magyars ágnak, illetve azoknak, akik a magyar nyelvvel valamilyen formában foglalkoznak (akár tanulják, akár tanítják). Hárs Gábor szerint a határon túli magyarsággal kapcsolatban csak az a politika lehet sikeres, amely képes összhangba hozni két ország, ille tve a nemzeti kisebbségek érdekeit. Mindennél fontosabb a megbékélés szempontja, akárcsak a minden - elsősorban gazdasági és kulturális - területre kiterjedő együttműködés. A jelenlegi magyar kormány azért támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (R MDSZ) politikáját, mert az éppen ezt elvet tartja szem előtt - mondta Hárs Gábor. vissza +++ kfn/kgf 12.08 LMT 120204 1928 BP0198 4 230 MTIk1036 Szerbiaválasztások - Marsicanin kiírja a választást kod: VTAS/BELP fk: SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2004. február 14., csütörtök (MTI) - Dragan Marsicanin szerbiai parlamenti elnök megerősítette, hogy a jövő héten kiírja az új parlamenti választást, amennyiben addig nem áll öss ze a kormányalakításhoz szükséges többség. A köztársasági elnöki teendőket is ellátó házelnök csütörtökön úgy fogalmazott, hogy Szerbia "egy lépésnyire van a választások kiírásától". A belgrádi lapok csütörtökön szinte tényként kezelték, hogy Szerb iában már áprilisban sor kerül az újabb parlamenti választásra, mivel a szerbiai demokraták hat hete tartó kormányalakítási tárgyalásai nem hoztak semmilyen eredményt, mi több, a konszenzus esélye kisebb, mint valaha. Egyes lapértesülések szerint Vojislav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) elnöke és Marsicanin, a DSS alelnöke olyan megoldásban gondolkodik, hogy egyszerre kiírnák a parlamenti és elnökválasztást, az önkormányzati és a vajdasági parlamenti választást is. Marsicanin közölte: a parl amenti képviselőcsoportok vezetőivel tartott csütörtök reggeli megbeszélésen egyetértés született arról, hogy a jövő héten megtartják a parlament rendkívüli ülését, amelyen módosítják a választójogi törvényt, vagyis az új szavazás már a módosított jogszabá ly szerint történne. Marsicanin szerint a módosítás lehetővé tenné, hogy külföldön élők is szavazzanak, illetve eltörölnék az ötszázalékos küszöböt a kisebbségi pártok számára. Az általában jól értesült Beta belgrádi hírügynökség úgy tudja, hogy egy k isebbségi pártnak elegendő lenne annyi szavazatot összegyűjteni, amennyi voks jut egy képviselőre a választáson, vagyis a parlamenti küszöb számításakor a leadott összes voksot elosztanák 250 képviselői hellyel (száz százalékos részvétel esetén ez körülbel ül 26 ezer szavazatot jelent). Ilyen feltételek mellett szavatolva lenne a legnagyobb szerbiai kisebbség, a 293 ezer fős délvidéki magyarság parlamenti képviselete, legalábbis a legnagyobb
