Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-12
11 Bejelentési kötelezettség híján az EBnek nincs összképe arról, milyen munkaerőpiaci intézkedésekkel fogadják a régi tagországok az újak május 1jei belépését, igaz, ezekben a hetekben a legtöbb helyütt még csak a heves vitáknál tartanak. A bővítés után azonban a kapu mindenképpen valamivel szélesebbre nyílik az eddiginél, már csak azért is, mert a közösségi jogszabály előírja a tagállamoknak: egy munkahely betöltésekor az uniós állampolgárt - például ma jd magyart - előnyben kell részesíteni egy nem unióssal - például amerikaival - szemben. A holland parlament ezen a héten tárgyalja azt a javaslatot, miszerint indulásként évi 22 ezer főben maximálnák az új tagországokból befogadható munkavállalók számát, ami azonban nagyjából a duplája annak, amekkora beáramlással a tekintélyes CPB gazdaságkutató intézet kalkulál. Az olasz kormány március végére jelezte az új kvótarendszerről való döntést, hasonlóan Franciaországhoz és Spanyolországhoz. Belgiumban 1973 óta gyakorlatilag nem adnak munkavállalási engedélyt keleteurópaiaknak, kivéve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket. A belga kormány egyelőre fenn akarná tartani ezt a rendszert, jóllehet Flandriában - ahol a munkanélküliségi ráta csupán fele a vallon rég ióbeli 10 százaléknak - a munkaadók keleti nyitást követelnek. Sajátos, ám valószínűleg járhatatlannak bizonyuló középutat keres a bővítés mellett korábban mélyen elkötelezettnek mutatkozó, ám újabban saját közvéleményének harapófogójába került svéd, dán és brit kormány. Tony Blair miniszterelnök a múlt héten azt a kijelentést tette, hogy a bővítés után a keleteurópai polgárok szabadon vállalhatnak majd munkát a szigetországban, ám korlátozni fogják - például legalább kétéves munkaviszonyhoz kötik - majd a jóléti juttatásokból való részesedésüket. Hasonló szándékokról nyilatkozott Göran Persson svéd kormányfő és dán kollégája, Anders Fogh Rasmussen is. Koppenhágában úgy gondolják, hogy az új tagországok náluk állásra talált polgárai, ha kérik, automatikusa n megkapják a munkavállalási engedélyt, de ha valamilyen okból megszűnik a munkahelyük, akkor el kell hagyniuk az országot. „Nem akarjuk, hogy rövid munkavállalás után az emberek itt maradjanak nálunk szociális segélyen" - foglalta össze a jóléti államok p roblémáit a HVGnek egy dán kormánytisztviselő. Csakhogy ez nem törvényes! - hívják fel a figyelmet Brüsszelben. Az EB szakértői hangsúlyozzák: a csatlakozási szerződésben rögzített átmeneti lehetőség a munkavállalásra, nem pedig a szociális juttatások ko rlátozására vonatkozik. A társadalombiztosítási (tb), jóléti rendszerek minden EUtagállamban mások, de egy szabály közös: a hazai munkavállalónak és a másik EUtagországból származónak ugyanaz a juttatás - tbszolgáltatások, családi pótlék, szociális támo gatás - jár. Nem lehet tehát Dániából egyszerűen hazaküldeni majd a magyar polgárt, hiszen joga lesz ott élni, ahol akar, és ha egyszer legálisan munkát kapott ott, ám elveszti azt, ugyanúgy jár neki a segély, sőt akár a tanácsi lakás, mint bárki másnak. Az új tagországok polgárai a régiekével egyenrangúan vehetik igénybe az EUban bármely munkaerőközvetítő hivatal szolgáltatásait is, a munkáltatók pedig nem kreálhatnak például indokolatlan nyelvi feltételeket. Bár ezeken a területeken az EB nem jogosult közvetlenül ellenőrizni a tagállamok nemzeti törvényeit, az esetleges diszkriminációban részesülő magyar, lengyel és más keleti EUpolgárok panaszai nyomán - jelzik Brüsszelben - az eddigiekhez hasonlóan eljárást fognak indítani a vétkes tagállam ellen. M agyar munkavállalás Az EUcsatlakozás utáni magyar uniós munkavállalási lehetőségek bővítését a Külügyminisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium - a napokban kiadott közleménye szerint - részben a már meglévő kétoldalú áll amközi foglalkoztatási egyezmények módosításával képzeli el. Jelenleg a 15 EUtagállam közül mindössze négy ország - Ausztria, Franciaország, Luxemburg és Németország - esetében van érvényben efféle megállapodás. A többi tagállammal azért nem jött létre fo glalkoztatási egyezmény - mondta el a HVG kérdésére Kovács Géza, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője , mert nem mutatkozott számottevő igény az ilyen jellegű munkavállalásra. Ily módon a többi EUtagállam esetében egyéni munkavállalásra nyílik leh etőség, ám erről - átfogó nyilvántartási rendszer híján - csak hozzávetőleges információja van a magyar hatóságoknak. Pedig a kétoldalú foglalkoztatási egyezmények előnye, hogy az uniós tagállam munkaadója a nélkül foglalkoztathatja a magyar munkavállalók at, hogy előzetesen felmérné, az adott állást hazai, illetve uniós
