Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-11
15 Párizsi elismeré s a kisebbségpolitikáért Franciaország támogatja a kisebbségi jogokra vonatkozó megfogalmazást, amelyet az EU előző, olasz elnöksége dolgozott ki, és hitet tesz amellett, hogy annak be kell kerülnie az európai alkotmányos szerződés végleges változatába – derül ki abból a levélből, amelyet a francia külügyminiszter írt magyar partnerének. Tóth Tamás külügyi szóvivő keddi budapesti tájékoztatóján elmondta: Dominique de Villepin Kovács Lászlónak küldött személyes levelében jelezte, Franciaország nagyra érték eli Magyarországnak a kisebbségi jogok védelme terén tett erőfeszítéseit. A francia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy országa nagy figyelemmel, elismeréssel követte Magyarországnak a szomszédos államok irányában e témában folytatott tevékenységét. vissza Asztalon az EU hétéves büdzséjének tervezete - Növekedésösztönzés és a versenyképesség javítása Népszava 2004. február 11. Szerző: Halmai Katalin Kezdődnek a késhegyig menő csaták, miután az Európai Bizottság kedden közzétette az EU következő költségvetési időszakára vonatkozó javaslatait. A nettó befizető országok a kiadások visszafogását szeretnék, az uniós kormány viszont jelentős forrásbővítést kezdeményez. A huszonöt, majd huszonhét tagú szervezet büdzséje még így sem éri el a szerződésben meghatározott plafont. Az Európai Unió következő, 2007ban kezdődő költségvetési időszakára a kiadások jelentős növelését javasolja az Európai Bizottság. Eszerint a huszonhét tagország az időszak végén , 2013ban az össznemzeti jövedelem (GNI) 1,15 százalékát, vagyis 143 milliárd eurót költene a közösség céljaira. Az EU alapszerződése a GNI 1,24 százalékában szabja meg a költségvetés felső határát. Ezt a plafont azonban egyszer sem érték el a tagállamok, idén például csak a GNI 0,98 százalékát költik el. Hat nettó befizető ország még decemberben figyelmeztette Brüsszelt, hogy fogja vissza költekező kedvét és korlátozza a kiadásokat a nemzeti jövedelem 1 százalékában. A Prodibizottság azonban nem vette k omolyan az intést, és most visszalőtt: a tagországok által is jóváhagyott célok, és az unió történetének legnagyobb szabású bővítése nem hajthatók végre kevesebb pénzből. Az EU végrehajtó testülete az úgynevezett lisszaboni program megvalósítására szánja a források jelentős részét. A "világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságának megteremtése" azt követeli, hogy az unió többet áldozzon a versenyképesség erősítésére, a kutatásfejlesztésre, az infrastruktúrális hálózatok kiépítésére, a képzésre. Ezeket a célokat az eddigieknél is erőteljesebben szolgálja majd az EU regionális támogatási politikája. A közlekedési és környezetvédelmi beruházásokra szóló kohéziós alapot például 30 százalékkal kívánja bővíteni a Bizottság 20072013 között. Megnyugtata ndó a juttatásaik miatt aggódó tagállamokat, Prodiék kezdeményezik, hogy a támogatásoktól a bővítés miatt eleső térségek továbbra is kapjanak kompenzációt Brüsszeltől. A közösségi mezőgazdasági politika elfogadott reformjához híven, az unió kormánya azt j avasolja, hogy az agrártámogatás mértékét függetlenítsék a termeléstől, és a brüsszeli pénzek a környezetbarát és versenyképes gazdálkodást ösztönző vidékfejlesztési programokat részesítsék előnyben. Jelentős összegeket szán az Európai Bizottság a bevándo rlás, a menekültügy, a határőrizet közösségi kezelésére, a bűnözés és a terrorizmus elleni harcra, az unió nemzetközi jelenlétének és szerepvállalásának erősítésére. Megfontolásra ajánlja Brüsszel az egyösszegű költségvetési visszatérítés bevezetését az e gykoron még Margaret Thatcher kormányfő által kiharcolt brit visszatérítés mintájára. Ez azt jelentené, hogy azok a tagországok, amelyek jóval többet fizetnek be a közös kasszába, mint amennyit kapnak onnan, kompenzációban részesülhetnek.
