Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-09
13 JeanClaude Juncker luxemburgi miniszterelnök mindenesetre a minap egy rádióinterjúban kizárta magát a versenyből. Elmondta, nem kíván Prodi utóda lenni, ehelyett a június 13i luxemburgi választásokon szeretne is mét győzedelmeskedni. Pedig néhány nappal korábban sokan még őt tartották az egyik legesélyesebb kereszténydemokrata jelöltnek. Ráadásul időközben az Európai Parlament legnagyobb (és a júniusi választásokon sokak szerint várhatóan tovább erősödő) frakció ja, az Európai Néppárt (EPP) határozatot adott ki, miszerint nem támogat olyan jelöltet az EB elnöki posztjára, aki nem az európai parlamenti választásokon legnagyobb támogatottságot elért „politikai családból” származik. Felszólították továbbá a soros ír elnökséget, hogy ne tegyen javaslatot az elnöki posztra, amíg ismertté nem válnak a júniusi európai parlamenti választások eredményei. Ez – érvel az EPP határozata – összhangban áll a konventben elfogadott alkotmánytervezet 26. cikkelyével, miszerint a vál asztási eredményekkel összhangban álló személyre kell javaslatot tenni. Az EP Phatározat szorgalmazza továbbá a csoporthoz tartozó állam- és kormányfőket, hogy mielőbb jussanak konszenzusra a jelölt személyét illetően. Mivel korábban José María Aznar spanyol miniszterelnök, most pedig Juncker „utasította el a jelölést”, néppárti ol dalról Wolfgang Schüssel osztrák kancellár vagy JeanLuc Dehaene korábbi belga miniszterelnök lehet a befutó. Szocialista oldalon a miniszterelnöki posztról januárban lemondott görög Konsztantinosz Szimitisz tűnik a legesélyesebb jelöltnek. Liberális polit ikusok közül szóba került Guy Verhofstadt belga miniszterelnök, AndersFogh Rassmusen dán kormányfő és Pat Cox, az EP jelenlegi elnökének neve. A bizottság elnöki posztjára az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tesz javaslatot minősített többsé gi döntéssel, amit az EPnek jóvá kell hagynia. vissza A vajdasági kérdés internacionalizációja?! Čanak szerint ez a megoldás, ha "Belgrád feloszlatná a tartományi parlementet" Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke úgy értékelte, hogy a Vajdaság autonómiájának a megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés alkotmányellenes, és, mint mondta "emiatt az álláspontja miatt azonnal be kellene tiltani a Szerb Radikális Pártot (SRS)". Čanak a Magyar Szó hétvégi szám ában kijelentette, nem lepné meg, ha "Belgrád feloszlatná a vajdasági parlamentet" és új választásokat írna ki. Hozzátette azonban, egy ilyen esetleges döntés "nem fogja felkészületlenül érni a vajdaságiakat". Abban a pillanatban a nemzetközi közösség elé tárjuk a Vajdaság státusának kérdését. Egyben megkérd?jelezik a Vajdaság teljes jogú tagságát az Európai Régiók Szövetségében, amit Európa nem engedhet meg magának. Nem csak ehhez a szervezethez fodulunk, hanem az Európai Unióhoz és az egész nemzetközi kö zösséghez", mondta Čanak. vissza Feloszlatnák Vajdaság parlamentjét Meghozzae a tartományi képviselőház Vajdaság alapokmányát? -- A DSS és az SRS hadjárata az autonómia ellen -- A radikálisok választásokat követelnek Vajdasá gban Folytatni kell Vajdaság alapokmányának a meghozatalára irányuló procedúrát, s a törvényt mielőbb el kell fogadnia a tartományi képviselőháznak. Úgy tűnik, ebben a kérdésben egyetértés alakult ki a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Demokrata Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség között, miközben a Vajdasági Reformisták úgy gondolják, hogy ebben a pillanatban ez nem a legjobb megoldás, mert a szerb szkupstina úgy sem hagyná jóvá. Mindazonáltal az alaptörvény hamarosan ismét a tartományi honatyák előtt lesz, s feltehetőleg többségük igent is mond rá. Az autonómiapártiak határozottab fellépése várható tehát, s ezzel van összhangban a Liga bejelentése is, hogy egy új Vajdasági Nyilatkozatot hoznak, amelynek az lenne a célja, hogy tömörítse mindazokat a pá rtokat, amelyek "készek és eltökéltek harcolni a vajdasági eszmékért".
