Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-09
11 mint az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország, Kína, Japán vagy India. A SI az elmúlt hónapokban kapcsolatba lépett az amerikai Demokrata Párttal is. vissza Kérdőjelek az erdélyi magyar tévé körül Noha a döntés állítólag már megszületett, az mé g nem publikus, így nem tudni, lesze erdélyi magyar tévé, és ha igen, ki hozza létre, mi lesz a neve, mennyi pénzből és hol fog működni? "Csupán" ezeket a kérdéseket kell megválaszolniuk azoknak, akik Romániában (és Magyarországon) a másfél milliós magyar közösség önálló tévéállomásának létrehozásán dolgoznak. Magyar kormánykörökben egyelőre nem kívántak nyilatkozni az anyagi segítségről. Amíg Romániában már az "Erdélynek magyar televíziót" terven dolgoznak, Budapesten nem találtunk nyilatkozót, aki a maj dani anyagi támogatásról beszélt volna. Úgy tűnik, az sem nyilvános jelen pillanatban, hogy az "Erdély tévé dossziéi" kinek az asztalán fekszenek. A kormányszóvivő, Gál J. Zoltán lapunknak csupán annyit mondott, hogy nincs információja az indítandó erdélyi magyar televízióról. Tény viszont, hogy az RMDSZ elnökének tavalyi budapesti látogatásán szóba került az ötlet – Markó Béla arról Medgyessy Péter kormányfővel is tárgyalt. Erdélyben ennél persze lényegesen többet tudnak. A legalapvetőbb kérdésről, az al apítókról és a működtetők személyéről még vitatkoznak. Az erdélyi magyar történelmi egyházak részt kívánnak ugyan venni az alapításban, ám ezzel Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem ért egyet. Szerinte az alapításban jogi személyként nem vehetnek rés zt sem az egyházak, sem a civil szervezetek, ez a politikai és a közéleti személyiségekre hárul majd, a menedzselés pedig a szakma feladata lesz. Az sem biztos, hogy az alapításban részt venne az RMDSZ. Mivel Romániában kereskedelmi tévét csak gazdasági tá rsaság működtethet, az alapítvány kft.t hoz majd létre. Nem kétséges, hogy ebben a kérdésben a tévé létrehozásáról a magyar kormánnyal tárgyaló, az anyagi fedezetet és a politikai hátteret biztosító RMDSZ álláspontja fog érvényesülni. Abban viszont egyeté rtenek, hogy az alapítvány a kolozsvári magyar színházi szakember és filmes, Janovics Jenő nevét viseli majd. A másik nagy kérdés a pénz. Az biztos, hogy a finanszírozás a magyar kormányra hárul, az összeget azonban hétpecsétes titokként kezelik. Meg nem erősített hírek szerint az induláshoz hatszázmillió forint érkezne Budapestről, más források egymilliárdról tudnak. Utóbbi összeg tévés szakemberek, így például a Román Televízió bukaresti magyar adásának megbízott főszerkesztője, Kacsó Sándor szerint eleg endő is lenne. – Hatszázmillióból viszont a kaput sem lehetne megvásárolni – fogalmazott Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes tévéstúdió vezetője. Az is igen valószínű, hogy a magyar kormány pénzbeli támogatására hosszabb ideig szükség lesz. Kacsó úgy v éli, az új tévét a reklámok, szponzori támogatások, a műsoreladások beindulásáig legalább négyöt évig kell pénzelni. Markó Béla azt közölte, hogy 2005től a tévé folyamatos támogatása már szerepelne a magyar költségvetésben. Az összeg nagyságára utalhat az a tény, hogy a műholdas, digitális szórásúnak elképzelt tévénél csak a műholdbérlet évi 120130 millió forint lenne. A finanszírozás nagyságának kapcsán a bukaresti tévés, Boros Zoltán, a Román Televízió bukaresti magyar adásának korábbi főszerkesztője lapunknak kifejtette, hogy az Orbánkormány idején az Illyés Közalapítványon keresztül hatszázmillió forint érkezett a határon túli kis stúdiók felszerelésére, és ez az összeg az utolsó fillérig elfogyott. Az erdélyi magyar tévéhez ennél nyilván sokkal töb bre van szükség. vissza Bogdán Tibor, Herczeg Dóra Konkrétum nincs, kétségek vannak Szalai Annamária (Fidesz): Önmagában pozitív, hogy az erdélyi magyaroknak magyar csatornát indítanának. Csa khogy az elképzelés valójában azt a célt szolgálja, hogy az RMDSZnek legyen egy szócsöve. Balogh László (MDF): Felelôtlen ígéretbôl lábra kapott komolytalan elképzelésrôl van szó. Alapvetô kérdésekre nincs válasz. Ha az erdélyi magyaroknak szólna az adás , miért a magyarországiak adóforintjaiból képzelik a csatorna indítását? Petô Iván (SZDSZ): Nem tudok konkrétumokat, én is csak a sajtóból értesültem a tervekrôl. Egy dolog, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége vane egy ottani magyar televízióra, s más kérdés, hogy vane rá pénz. Azt sem értem, hogy mi lesz a Duna Televízióval. Újhelyi István (MSZP): Valóban egyeztetnek a televízióról, azonban egyelôre kizárólag szakértôkkel tárgyalunk, nem politikusokkal.
