Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-09
8 BP0135 4 230 MTIk1047 Szlovákiatörténelem - Kossuthszobor Rozsnyón - szlovák tiltakozások kod: műemlék/képzőművészet/nemzetiség/PART/BELP/KULT fk: SK ld: Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2004. február 8., vasárnap (MTI) - A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) felháborodva vette hírét, hogy szombaton Rozsnyón szobrot állítottak Kossuth Lajosnak. "A magyar forradalom véres vezérének, annak a Kossuth nak állítottak szobrot, aki elvetette az akkori Magyarországon élő nemzetek jogait, jóllehet, a magyarok az akkori népességnek mindössze negyven százalékát alkották" - fogalmazott a TASR hírügynökség útján közzétett tiltakozásában a több részre szakad, maj d újraegyesült, de még így is két létező - parlamenten kívüli - SNS egyikének alelnöke, Viliam Oberhauser. Az alelnök felrótta, hogy Révkomárom döntően magyar többségű önkormányzata évekig nem engedte meg, hogy a szlovák írásbeliséget megteremtő bizán ci szerzeteseknek, Cirillnek és Metódnak, "a szeretet és a béke misszionáriusainak, Európa patrónusainak" szobrát felállítsák. Miután ezt (építési engedély nélkül - a tud.megj.) a Matica Slovenská nevű szlovák hazafias intézmény mégis megtette, a Maticát e zért "máig terrorizálják" - áll a nyilatkozatban. Oberhauser azzal vádolja a Kossuthszobor újraavatási ünnepségén beszédet mondó Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, a szlovák parlament alelnökét, hogy miközben mézesmázas szavakkal dicsérte a rozsnyói önkormányzat magatartását, a révkomáromiról hallgatott. Nem a szavak, hanem a tettek tanúsítják majd, vajon Bugár a közös Európát és a demokráciát, vagy "a nagymagyar sovinizmus és irredentizmus érdekeit" akarjae szolgálni - így az SN S. Kossuth Lajos Rozsnyó főterén 1907ben felállított, 1919ben ledöntött, 1938ban újra felállított, majd 1945ben ismét ledöntött egészalakos bronzszobrát szombaton - nem a város főterén, hanem a bányászmúzeum kertjében - azok után állították fel újr a, hogy évtizedekig egy kazánházban hevert. A több felvidéki Kossuthszobor közül egyedül a rozsnyói maradt meg, a többit szétzúzták és beolvasztották. A rozsnyói esemény ellen vasárnap a szlovák parlament ellenzéki pártja, a SMER is élesen tiltakozot t és a "száz évvel ezelőtti totális elmagyarosítást idéző provokációnak" nevezte, hogy a szélsőséges magyar nacionalizmus állameszményét megtestesítő Kossuth szobra újra helyet kaphatott a gömöri kisvárosban. A SMER tiltakozását jegyző Dusan Caplovic aleln ök szerint Kossuth volt az, aki megtagadta a szlovák nemzet jogos követeléseit, ő kezdeményezte a Ludovít Stúr vezette szlovák nemzetébresztő mozgalom vezéralakjainak vasraveretését, ő felelős az üldöztetésükért és az 184849ben kivégzett szlovákok életé ért. A szélsőséges és irredenta magyar erők jelenlététől sem mentes rozsnyói esemény nem azt tanúsítja, hogy a szlovákiai magyarok politikai vezetői a szlovákokkal való megbékélés és konfliktusoktól mentes együttélés útjait járnák, ezért a szlovák par lamentnek és a kormánynak el kellene határolódnia a történtektől - áll a közszolgálati TASR és kereskedelmi SITA hírügynökség fizetett sajtószolgálatánál egyként közzétett nyilatkozatban. vissza +++ kes/kut 16.34 LMT 080204 3462 BP0195 4 230 MTIk1066 RomániaMagyarországkisebbség - Újhelyi az erdélyi helyzetről kod: nemzetiség/ifjúság/TARS/BELP fk: HU/RO ld: Kolozsvár, 2004. február 8., vasárnap (MTI) - A magyarországi politikusok nem mérik fel, mekkora tö rténelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika színterévé változtatják - jelentette ki vasárnap Újhelyi István országgyűlési képviselő, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (Fibisz) mozgalom elnöke Kolozsváron. Újhelyi a Fibisz vezetősége és Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke között lezajlott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón nyilatkozott. A találkozón részt vett Zuschlag János országgyűlési képviselő, a FIBISZ alelnöke is. A Fibisz elnöke helytelenítette, hogy egyes magyarországi politikai erők hozzájárulnak a romániai magyarság megosztásához. Újhelyi szerint ezek az erők nem mérik fel, mekkora történelmi hibát követnek el azáltal, hogy Erdélyt a magyarországi belpolitika sz ínterévé változtatják.
