Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-08
10 Bauer Tamás az SZDSZ OT tagja Műnyelvektől a pidzsinekig NSZ • 2004. január 8. • Szerző: Daniss Győző Föld ünk mai öthatezer nyelve közül minden tizedikről szó esik Fodor István új könyvében. Az enciklopédikus elrendezésű kötet annak a munkának a felújított és átdolgozott kiadása, amelyet a szerző először (akkor Antal Lászlóval és Csongor Barnabással együtt) 1 970ben jelentetett meg. Fodor nem egyforma részletességgel ismerteti a világ nyelvcsaládjait. Legaprólékosabban természetesen a magyart is magában foglaló urálit. A magyarról egyebeken kívül – némi „hazabeszéléssel” – elmondja, hogy napjainkban körülbelü l 15 milliónyian beszélik (a 10,1 millió országlakosból négyszázezer nemzetiségi honfitársunk második nyelvként tudja). Ebből a fejezetből az is kiderül, hogy 1832ben jelent meg az első helyesírási szabályzatunk, és hogy a magyar az 1844. évi II. törvénycikkel lett államnyelv. Na gy teret szentel a könyv az indogermán – újabban nálunk is inkább indoeurópainak nevezett – nyelvcsaládnak. Nem ok nélkül, hiszen a germán nyelvektől az itáliaiakon és a szlávokon keresztül az indiaiakig a Föld lakosságának nagyobbik része beszél az ebbe a családba tartozó nyelveken vagy nyelveken is. Nem kerülték el a szerző figyelmét a kisebb nyelvcsaládok és nyelvek sem, sőt szerepelnek a kötetben a legismertebb műnyelvek és a kiváltképpen a harmadik világban használt keverék (pidzsin) nyelvek is. A kö nyv fontos érdeme, hogy a nyelvek ismertetése után sorra veszi a világ országait, és felsorolja az ott leggyakrabban használt nyelveket. Köztük a magyart. Ebből a felsorolásból az tűnik ki, hogy nyelvünket a határainkon kívül Romániában beszélik a legtöbbe n (honos nyelvként 1,8 milliónyian, de kívülük sok nem magyar anyanyelvű is beszéli, ismeri nyelvünket – ez okból sem perel menthetetlenül a könyv elején becsült 15 milliós számmal az országonkénti adatok 4,2 milliós együttes összege). A további sorrend: E gyesült Államok (600 ezer – de közülük csak minden negyedik beszéli rendszeresen), Szlovákia (570 ezer), Szerbia és Montenegro (500 ezer), Ukrajna (220 ezer), Ausztria (90 ezer), Kanada (80 ezer), Brazília és Izrael (6060 ezer), Franciaország (40 ezer), N agyBritannia és Svájc (3030 ezer). A kötetet az írásrendszereket bemutató táblázatok, a nyelvek családfái és jól áttekinthető térképek teszik teljessé.) vissza Ötpárti lesz a szlovák kormánykoalíció? Népszava 2004. január 8. Új pártot jegyeztet be csütörtök ön Ivan Simko, a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unióból (SDKÚ) immár véglegesen kiszakadó Szabad Fórum vezetője, a Dzurindakormány volt védelmi minisztere. A Simko csoportjához tartozó Zuzana Martináková, a parlament egyik al elnöke szerdán jelezte: összegyűlt a belügyminisztériumi bejegyzéshez szükséges ezer aláírás, egyszersmind az új párt alapszabályzata is elkészült. Martináková bejelentette, hogy a továbbiakban nem kíván a parlament alelnöke lenni, mert a posztot a választ ások után még az SDKÚ színeiben foglalta el, de most több társával együtt kilép a kormánypárt soraiból és a Szabad Fórum tagja lesz. Ivan Simko, a Szabad Fórum vezéralakja már korábban kilépett az SDKÚból. Tette ezt az után, hogy a közelmúltban azért kel lett távoznia az SDKÚ alelnöki posztjáról és a védelmi tárca éléről, mert egy kérdésben nem Mikulás Dzurinda elvárásainak megfelelően szavazott.
