Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-09
13 kritériumokhoz kötné a névjegyzékbe való felvételt. E hhez az országos kisebbségi önkormányzatok úgyn evezett "névjegyzéki bizottságokat" hoznának létre. A bizottságok először a településeket, helységeket v á- lasztják ki, ahol az adott kisebbségek élnek, s csak az ott élők kerülhetnének a névjegyzékbe. Ehhez vis zont még nyilatkozni is kellene például a kisebbséghez tartozásról, a nyelvismeretről vagy arról, hogy részt ve tteke a nemzetiség közösségi életében. A névjegyzék csak választási célokat szolgálna, a szavazás után megsemmisítenék. Kaltenbach szerint a név jegyzék nem valamilyen regisztráció, szerinte legfeljebb önre- gisztárcióról lehet ennek kapcsán beszélni. Heizer szerint további fontos változtatás, hogy megszűnne az országos kisebbségi önkormányzatok elektori választási rendszere, ami Kaltenbach szerint is komoly aránytalanságokat okozott a kisebbségek képvisel e tében az eddigi voksolásokon. A jövőben egy kisebbségi szavazó három szavazólapot kap majd: egy helyit, amelyen független és kisebbségi szervezethez tartozó jelöltekre egyaránt szavazhatnak, illetv e egy megyei és egy országos kisebbségi listát. Ez alapján a kisebbségeknek a mainál arányosabb képviselete jöhet majd létre. Kaltenbach és Heizer is úgy látja, hogy a kisebbségek viszonylag jól fogadták a javaslatot, hatan - a cig á- nyok, a horvátok, a né metek, a ruszinok, a szlovákok és a szlovének - támogatják a változtatásokat a 13 magyarországi nemzetiség közül; 6 másik kisebbség - a bolgár, a lengyel, a görög, a román, a szerb és az ukrán - viszont elutasítja, míg az örmények eddig nem foglaltak állás t. Mint ismert, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) először elvetette a változtatásokat, elsősorban a névjegyzék miatt, majd tavaly n o vemberben mégis rábólintottak. Az OCÖ korábbi elnöke, Horváth Aladár például a határozott ellenzők közé tartozik. Kalten bach Jenő ugyanakkor lapunknak megismételte azt, amit az emberi jogi bizottság ülésén már elmondott, nevezetesen, ha az egyes nemzetiségek lélekszáma alapján vizsgálják a névjegyzék elfogadotts á- gát, akkor elmondható, hogy a magyarországi nemzetiségek 92 sz ázaléka pártolja az elképzelést. Kaltenbach Jenő nem kívánta a törvény elfogadásának esélyeit latolgatni, mint mondta a tervezetet már a kormány is megtárgyalta, illetve négypárti egyeztetés is volt az ügyben; szerinte jogállami módon próbáltak kompromis szumot elérni az ügyben. Heizer Antal szerint most jön a kételkedők időszaka: főleg a kisebbségi vezetők közül sokan tartanak az új szabályozástól, féltve eddigi privilégiumukat, de a parlamentben is l ehetnek a törvénynek ellenzői. Ugyanakkor Heizer szerin t az ellenvetéseket meg lehet előzni azzal, ha a tö rvény elfogadása után kérik az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját. Az adatvédelmi biztos szerint, ha betartják az általa is javasolt adatvédelmi szempontokat, a kisebbségi választási névjegyzék ne m vet fel törvényességi aggályokat. Péterfalvi Attila lapunknak elmondta, ragas zkodott ahhoz, hogy a névjegyzéket ne vezethesse állami szerv és szemben a parlamenti választásokkal, ne lehessen a névjegyzéket marketing célokra kiadni. Hozzátette, mivel a tö rvényjavaslat azzal számol, hogy csak a kisebbségiek vehetnek majd részt a választáson, így a névjegyzék a kisebbségi önkormányzatok k ezében lesz a legjobb helyen. A névjegyzéket valóban megsemmisítik a választások után, tette hozzá, de csak abban az esetb en, ha a törvényben nem szerepel majd az időközi választás lehetősége. vissza Cinikus játék Erdéllyel Népszava 2004. január 9. Szerző: Kepecs Ferenc Megkockáztathatjuk a feltevést, hogy az erd élyi magyarság autonómiája mindenkinek jó lenne - Románi á- nak is. Hiszen egyfajta kapcsot képezne Magyarország, s rajta keresztül a Nyugat, az Európai Unió felé. Veszélyt nem jelentene délkeleti szomszédunk számára, mivel ez az autonómia - pontosabban anna k kite rjesztése, hiszen a hargitai és kovásznai tömbmagyarság már ma is maga intézi helyi ügyeit , szóval ez az autonómia Románia kellős közepén, román többségű területek közé ékelve létezne, eleve értelmetlenné, fizikailagföldrajzilag lehetetlenné téve bármiféle szeparatizmust. Csakhogy e rről az autonómiáról a románok hallani sem akarnak. Nemcsak a Funar vagy Vadim Tudorféle megveszekedett szélsőségesek utasítják el, hanem az egész román társadalom, melyben a jelek szerint még mindig él a bécsi döntések sokkhatása. Az RMDSZ megpróbálta, a mit lehetett, sok mindent elért, sok mi n-
