Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-07
10 politikusi kijelentés nyomán aratták legnagyobb erdélyi választási sikerüket a magyarellenes román nacionalisták. Ha most, a 2004es választási év előtt ismét elhangzik egy ilyen kijelentés, akkor azt a román nacionalizmus feltétlenül kihasználja - mondta Takács. Az erdélyi politikus szerint kolozsvári beszédével Kövér megszegte a nemzeti szolidaritás elvének azt az okmányát, amelyet a MÁÉRT keretében minden résztvevő aláír t. Ebben ugyanis az foglaltatik, hogy a határon túli és a magyarországi politikusok nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Márpedig amit Kövér tett, súlyos beavatkozás, mint ahogy beavatkozás az is, hogy bizonyos anyaországi erők szakadást idéznek elő az erd élyi magyarság soraiban. Takács Csaba annak a véleményének adott hangot, hogy az EMNT megalakulása nem belső erdélyi fejlemény volt - a magyarországi megosztottságot plántálták át olyan közegbe, ahol az összehasonlíthatatlanul veszélyesebb. Végezetül az er délyi politikus hozzátette: a nemzeti radikalizmus azért sem jó a magyar kisebbségnek, mert egy etnikai feszültségekkel teli Románia nem válhat az EU tagjává. Csak megdöbbenni lehet azon, hogy Kövér László kijelentései Erdélyben hangzottak el, azon a terü leten, amelyet korábban leginkább a tolerancia jellemzett - mondta lapunk kérdésére válaszolva BálintPataki József. A Határon túli Magyarok Hivatalának elnöke rámutatott: felelősen gondolkodó magyar politikus mindig vigyáz arra, hogy amit egy szomszéd ors zágban mond, az ne legyen félreérthető. Nos, amit Kövér László mondott, az nagyon is félreérthető. BálintPataki mindazonáltal reményének adott hangot, hogy az erdélyi magyarság lesz olyan bölcs, hogy valódi értékükön kezelje az effajta kijelentéseket. - B ízom abban, hogy ez a hang nem lesz jellemző a jövőben - mondta interjúalanyunk, rámutatva, hogy a határon túli területeken mindenképpen szükség van a helyi magyarság politikai egységének megőrzésére. Hogy ez mennyire szükséges, azt leginkább a legutóbbi s zerbiai választások mutatják, az, hogy az ottani megosztott magyar szervezetek képviselőt sem tudtak küldeni a belgrádi parlamentbe. Kövér László szerint Kovács László "egészséges magyar lélek híján" érti félre őt. De vajon félreértie valaki is a fidesze s politikust? Ezt tőle magától akartuk megkérdezni, ezért titkára útján interjút kértünk tőle. Nem kaptunk. Terrorakciók csekély eredménnyel A nyugateurópai tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott régió elszakadásáért folytatott szeparatista harc nem sok eredményt hoz. Sőt, a radikálisok rendszerint még azok támogatását is elvesztik, akiket - elvileg - "fel akarnak szabadítani". Korzika, a "szépség szigete" a történelem folyamán több ízben volt összecsapások színtere. Talán emiatt alakult ki a helybé liekben a külföldi "betolakodókkal" szembeni bizalmatlanság. A szeparatista mozgalmak a 60as években kaptak lábra. A francia gyarmatbirodalom felbomlása után ugyanis az idegenlégió tagjai itt állomásoztak. Minden segtséget megkaptak Párizstól. Ez szemet s zúrt a helybélieknek, mert az ő kéréseikre csak ritkán mondott igent a kabinet. Feszültséget keltett továbbá, hogy a kilencvenes évekig a központi kormányzat nem ismerte el a korzikai nyelvet. A szigeten több nagyvállalat lelt otthonra, ám nyereségükből az itt élők mit sem láttak viszont. A korzikai szeparatista mozgalom feléledésében tehát nagy szerepe volt Párizsnak. Időközben a helyi belpolitikai élet annyira kiegyensúlyozatlanná vált, hogy a terrocselekmények gyakran nem is a franciák, hanem valamely ko rzikai mozgalom ellen irányulnak. A terrocselekmények és szabotázsakciók mögött rendszerint az elszakadásért radikális eszközökkel küzdő Korzika Nemzeti Felszabadításáért (FLNC) áll. 1976ban jött létre, ám 1983ban betiltották. Virágkorát a nyolcvanas éve kben élte: harcosai évente több száz merényletet hajtottak végre. Párizs a kilencvenes évek elején hívta életre "Korzika régiót", amely önálló törvényhozással is rendelkezik. A nagyobbfokú autonómia azonban csak átmenetileg szegte kedvét a szeparatistáknak . Radikális fellépésük nyomán azonban elvesztették a helybéliek támogatását, alig néhány százalék helyesli akcióikat. Franco tábornok uralkodásának idején a Spanyolország területén élő kisebbségek nem beszélhettek saját nyelvükön, nem rendelkeztek autonóm iával, a központi kormányzat minden lehetséges eszközzel elnyomta őket. Erre adott "válaszként" 1959ben alapították meg a baszk terrorszervezetet, az ETAt ("Baszkföld és
