Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-07
7 Demok rata Szövetség mellett szintén részt vesz a MÁÉRTon a parlamenti mandátummal nem rendelkező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A MÁÉRT ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet fordít a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeire, amelyek Magyar ország májusi uniós csatlakozása után lehetnek különösen fontosak. Elsősorban a határrégiók közötti gazdasági kapcsolatok erősítését, a határokon átnyúló együttműködés különböző formáit vizsgálja meg. Románia különös figyelmet kaphat e tekintetben. A MÁÉRT várhatóan arra is felhívja a figyelmet, hogy egyes, magyarok által is lakott szomszédos területek akár közösen pályázhatnak magyarországi régiókkal az uniós pénzekből támogatott fejlesztési projektekre. vissza Pozsony a magy ar modellt követné Magyar Hírlap 2004. január 7. Szerző: Molnár Norbert Szlovákia az európai uniós csatlakozása előtt kénytelen megváltoztatni a külföldi szlovákokról szóló törvényét – legalábbis erre a megállapításra jutott a területért felelős kormán ybiztos. Claude Baláz azt javasolja, Pozsony hatálytalanítsa a törvényt, s fogadjon el egy új állami koncepciót a külföldön élő szlovákokról való gondoskodás politikájáról. "A törvény jelenlegi formájában elvesztette aktualitását" – fogalmazott Claude Baláz a SITA hírügynökségnek. A kormánybiztos korábban lapunknak a magyar rendszerről mint követendő példáról, a kedvezménytörvényről pedig mint lehetséges megoldásról beszélt. A most a kormány elé terjesztett, tíz évre szóló koncepció azonban teljesen má s alapokra épít, mint a magyarországi, bár példálózik Budapesttel is. Ha elfogadják Baláz javaslatát, a szlovák kedvezménytörvény megszűnik. Az első és legfontosabb módosítás, hogy megszűnnének az úgynevezett szlovákigazolványok. Baláz szerint ezen igazol ványok osztogatása nem volt a legszerencsésebb megoldás. Bár pontos adatok nincsenek, értesüléseink szerint néhány tízezren folyamodtak ilyen dokumentumért, vagyis nem érte el célját a törvény. A javaslat legfontosabb újdonsága, hogy külön költségvetési té telként kezelné a külföldön élő szlovákokat, ennek megfelelően sokkal több pénzt követel számukra. A jelenlegi "grantrendszert" elöregedettnek nevezte. Pozsony a külföldi szlovákokat eddig nem közvetlenül, hanem pályázatokon keresztül támogatta. Elenyésző azonban az az összeg, amelyet részükre juttatott. A szlovákság kritériumai Annak, aki a még mindig érvényben lévő szlovák státustörvény alapján élni szeretett volna a pozsonyi kedvezményekkel, mindenekelőtt bizonyítania kell szlovák származását, a nyel v ismeretét vagy kötődését a kultúrához. Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, a kérelmezőnek olyan iratokat kell bemutatnia, amelyből kiderül, hogy ő vagy három generációra felmenő, vér szerinti rokonai közül valaki szlovák nemzetiségû, és mellé kelnie kell egy ajánlást valamely Pozsony szerint erre illetékes, helyi civil szervezettől. Ha a nyelvet nem ismeri, elfogadhatják azt is, ha abból a kisebbségi szervezetből, ahol aktív munkát vállal, két, már igazolvánnyal rendelkező szlovák őt megfelelőn ek tartja a különleges státusra. Ezekhez kell csatolni az állandó lakhely szerinti országban, valamint a Szlovákiában kiadott erkölcsi bizonyítványt, illetve egy orvosi igazolást, mely szerint nem szenved ragályos betegségekben. Az igazolvánnyal rendelkező k például korlátlan ideig tartózkodhatnak Szlovákiában, szabadon vállalhatnak munkát, kedvező feltételek mellett kaphatják meg a szlovák állampolgárságot. A két és fél millió külföldi szlovák az elmúlt évben összesen ötmillió korona, azaz megközelítőle g 32 millió forintnyi támogatást kapott. Baláz szerint ennek az összegnek legalább a tízszerese járna a határon túliaknak. Miközben tavaly a költségvetésből eredetileg csak valamivel több mint két és fél millió korona volt elkülönítve, amit pályázatok útjá n lehetett elnyerni, a 17 országból bejövő 204 kérvény összesen 22,5 millió koronát követelt az anyaországtól. Hiába. Baláz ez esetben Magyarországgal példálózik. Adatai szerint ez évben Budapest nyolcmilliárd forintot oszt szét a határon túliak közt, mikö zben a Határon Túli Magyarok Hivatalának ezen fölül 471 milliós a költségvetése, munkatársainak száma 96. Néhány ország,
