Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-30
15 hivatalba lépett horvát miniszterelnök. Rómában a hivatalos magyarázat szerint eljárási nehézségek miatt késlekedik az egyezmény törvényhozási ratifikációja, ám az EUobserver által idézett zágrábi hírforrások mást gyanítanak. Horvátország nemrég egyoldalúan bejelentette egy környezet- és tengervédelmi terület kialakítását az Adriaitengerben, ami olasz részről állítólag rosszallást váltott ki. Sanader jelezte: kész tárgyalni a kérdésről, de a zóna kialakításának tervét nem vonja vissza. NagyBrita nnia és Hollandia ugyancsak nem ratifikálta még a horvát társulási egyezményt, mondván: Zágráb továbbra sem működik együtt kellő mértékben a háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A társulási szerződés ratifikációja azért lenne különös en fontos, mert az Európai Bizottság az idén tavasszal közli Zágrábbal, mikor javasolja a tagjelölti státus megadását és a csatlakozási tárgyalások megkezdését. A horvát kormány már tavaly februárban beadta a teljes jogú EUtagságra vonatkozó kérelmét, és ha a brüsszeli ajánlás kedvező lesz, 2004 nyarán a tagállamok áldásukat adhatják a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az új horvát kormányfő ezt szeretné elérni, ígéretéhez híven. vissza Demok rácia vagy diplomácia? - Granasztói György az Európai Unióról, a szuverenitás feladásáról és Párizs példájáról Heti Válasz 2004. január 30. A Teleki László Intézet főigazgatója, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke, Granasztói György történész "első kézbő l" ismeri az Európai Uniót. Tudósként és politikusként egyaránt foglalkoztatják földrészünk integrációjának problémái. A témáról írt tanulmányait Mi történik itt? címmel nemrég adta ki a Magyar Szemle kiadója. Az Antallkormány idején nagykövet volt, és így a gyakorlatban ismerkedett meg az Európai Unióval és intézményeivel. Brüsszelben voltam diplomata 1990 nyarától 1995ig, mégpedig egyszerre több poszton. Nem én akartam, a sors hozta így. Magyarországot egyrészt a belga kormánynál, másrészt a NATOnál képviseltem. 1992től pedig az Európai Unió mellé delegált nagykövet szerepét is betöltöttem. Ma már három diplomata látja el azt a feladatot, amit én akkor egyedül végeztem. Nagy kihívást jelentett számomra, hogy egyszerre kellett foglalkoznom az euró pai integrációval és a védelmi politikával, de ez a helyzet lehetővé tette a magyar külpolitika egységes, összehangolt képviseletét. Együtt dolgoztam Juhász Endrével, aki már akkor irányította az integrációs tárgyalásokat. Kint több nagyon jól felkészült s zakember is tevékenykedett, mint például Gottfried Péter, Dienes Egon, ők jelentős szerepet játszottak abban, hogy Magyarország EUfelvételi tárgyalásai jó eredménnyel zárultak. Nemrég megjelent könyvében írja: "Nagyon sokan vannak, akik azt mondják, Br üsszel rákényszerítheti akaratát a kormányra, viszont aláássa a legitimitását. Ez jelentős tömegeket fordít el a politikától." Nem gondolja, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz aláássa az egész magyar politikai elit legitimitását? Csak utalok rá, hogy a közvéleménykutatások szerint az emberek amúgy is meglehetősen rossz véleménnyel vannak a magyar parlamenti képviselőkről, és munkájukat leginkább színfalak mögötti alkudozásnak tartják. Bár az írásomat, melyből idézett, meglehetősen régen, 1995ben publikáltam a Magyar Szemlében, úgy érzem, számos megállapítása ma is helytálló. De azt hiszem, hogy én másképp értelmezem a legitimitás fogalmát. Arról van szó, hogy minden országnak, így Magyarországnak is, fel kell adnia szuverenitásának egy ré szét, amikor belép az EUba, és el kell fogadnia egy központi, egységes akaratot. Ez utóbbi legitimitását azonban az egyes országok politikai pártjai, saját érdekeiket követve, gyakran kétségbe vonják. Ezekről a kérdésekről egyébként folyamatos vita folyik Brüsszelben is, például az új európai alkotmány, illetve a kibővített EU döntési mechanizmusa kapcsán. Sokan állítják például, hogy a saját pénz egy ország szuverenitásának elengedhetetlen kelléke. Mások viszont ezt tagadják. De a központilag irányított g azdaság- és szociálpolitikának számos olyan más területe van, melynek megítélésében eltérnek a vélemények. Az EUba való belépés után az egyes országok politikusai jóval kisebb hatalommal rendelkeznek majd, mint
