Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-30
11 Első fokon pert nyert a kolozsvári városházával szemben az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) működtető Sapientia Alapítvány az oktatási intézmény kétnyelvű táblájának ügyében. A Sapientia azért fordult a kolozsvári közigazgatási bírósághoz, mert a vá ros urbanisztikai bizottsága kétszer is elutasította az alapítványnak azt a kérését, hogy a történelmi városközpontban tavaly felavatott Bocskaiház bejárata fölé románul és magyarul egyaránt írják ki az alapítvány nevét. vissza Intézményesített kisebbségvédelem az Európai Parlamentben - A magyar lobbi első kézzelfogható eredménye Népszava 2004. január 30. Szerző: Halmai Katalin Magyar kezdeményezésre két európai parlamenti bizottság jövőbeni statútumába is belekerült a kisebbségi jogok védelme. Ezzel az uniós testület fórumain hamarosan lehetővé válik a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések fölvetése, megvitatása. A honatyák csütörtökön döntöttek a júniusi választások után összeülő új parlament bizottságairól. Az Európai Parlament (EP) Külügyi Bizottsága az EUn kívüli országokban, Bel- é s Igazságügyi Bizottsága a tagállamok területén élő kisebbségek védelmével is foglalkozik majd a jövőben. Erről is döntött az uniós törvényhozás, amikor tegnap megszavazta a nyáron összeülő új parlament bizottságainak statútumát. "Eddig nem volt arra lehet őség, hogy az Európai Unió bármely intézménye napirendre tűzze a kisebbségi kérdést, a döntést ezért joggal lehet áttörésnek nevezni" - fogalmazott a Népszavának Szájer József megfigyelő, FideszMPP képviselő, a módosító javaslat kezdeményezője. Szájer ind ítványát előbb a konzervatív EPPfrakció karolta föl, majd a parlament valamennyi politikai csoportja támogatásáról biztosította. Lobbizott mellette a többi magyar parlamenti párt strasbourgi megfigyelője is. Azzal, hogy a két illetékes bizottság a kisebb ségek, és nem a kisebbségekhez tartozó személyek védelmét kíséri figyelemmel, az EP a kollektív jogok érvényesülése mellett tette le a garast - vélekedett Szájer, aki szerint a parlament döntése adu lehet azok kezében, akik az uniós alkotmánytervezet érint ett passzusának további módosítását szorgalmazzák. (Az alkotmány szövegtervezete a "kisebbségekhez tartozó személyek" jogainak védelméről szól.) vissza Milosevicsékre kacsintgat a DSS Népszava 200 4. január 30. Vojiszlav Kostunica, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS), azaz a demokratikus blokk legnagyobb pártjának elnöke az amerikai The New York Times című napilapnak adott interjújában elárulta: lehet, hogy arra kényszerül, hogy bevegye a kormányba S zlobodan Milosevics Szerbiai Szocialista Pártját. Hangsúlyozva, hogy még nem kezdtek tárgyalásokat a szocialistákkal, Kostunica közölte: nem kizárt, egyesítik erőiket annak érdekében, hogy "ne akadjon el az új kabinet megalakítása és a lakosság ne kényszer üljön új választásokra". Az amerikai lap idézte a DSS elnökét, aki szerint a szocialistákkal való megállapodásnak meglenne az az előnye, hogy tagjainak "olyan államigazgatási gyakorlata van, amely belőlünk, ellenzéki pártokból teljesen hiányzik". Kostunica aláhúzta, pártja még nem tárgyalt a szocialistákkal az új belgrádi kormányban való részvételről. Megjegyezte azonban: a DSS volt a demokratikus blokk egyetlen olyan pártja, amely tanácskozott a szerbiai parlamentbe bekerült összes párttal, kivéve a szocia listákkal. Kostunica pártjának egyik alelnöke, Dragan Jocsics mindazonáltal közölte, Milosevics egykori pártja nagy utat tett meg 2000 októberi bukása óta. "Személyes véleményem szerint meglehetősen elhatárolódtak az előző rezsimhez fűződő kapcsolataiktól " - jelentette ki Jocsics. Az alelnök azt állította, hogy a szocialisták "demokratikus pártként" kezdték újrafogalmazni magukat. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke mindeközben kijelentette: nem tartja elfogadhatónak, hogy a parlamen tbe bejutott szerbiai pártok utólag, "gesztusból" helyet kínáljanak a kormányban a törvényhozásból kimaradt kisebbségi pártoknak. A G17 Plus nevű párt politikusainak
